Ez a film olyan, mint egy szaténölelés: puha, lágy, de rejt magában valami feszült, pszichológiai szálat. A mumus-motivum a gombamérgezéssel egyszerre abszurd és hátborzongató. Ozon nagyon jól játszik az idősebb korosztállyal, és itt végre nem lapos nagyi-klisé, hanem hús-vér karakter.
Hát, nem is tudom...szerintem az még hagyján, hogy az egész irtó sablonos, de hogy ennyire érdektelenségbe fulladjon egy olyan törénet, amelynek végig feszültnek kellene lennie. Nagyon el van baltázva.
Őszintén szólva nem szeretném De Nirot hibáztatni azért, hogy ilyen szerepeket vállalt. Egyrészt az Ürömapámban megvan a potenciál arra, hogy jó film legyen, de számos ötlet egész egyszerűen csak el van tékozolva a rossz forgatókönyv miatt.
Jeremy Irons alakítása szeirntem egyszerűen páratalan ebben a filmben. Igazán kifinomult alkotás, csakúgy mint az eredeti irodalmi mű, ami alapján készült.
A film önmagában egész jó, a szinkronszínészi játék jó volt, a karakterek dizájnja nagyszerű, különösen a főgonosz dizájnja, és a humor is betalált nálam.
Egyetlen pillanat sem tűnt valóságosnak a filmből. Tipikus hollywoodi cukormáz. Ennek ellenére élveztem. Sharon Stone alakítása nagyon tetszett és az autós üldözés talán az egyik legjobb, amit az elmúlt években láttam.
Egyszerű történet, de vicces és megható, tele rengeteg iróniával és szarkazmussal. Az elejétől a végéig tetszett, bár várható volt, hogy Jason Bateman nem fog csalódást okozni.
Tisztességes megidézése a 19. századnak. Bár a korabeli hollandiai viszonyokat kevésbé ismerem, a társadalmi és gazdasági változások hasonló hangulatot teremthettek más országokban is. A történet kicsit meseszerű, de talán épp emiatt olyan elbűvölő.
Én amondó vagyok, hogy vannak sokkal jobb szériák is ebben a műfajban. Nem állítom, hogy a Szóbeszéd a legrosszabb, amit valaha láttam, de nem tudom elképzelni, hogy valaha még meg akarom nézni.
Ha valamiben igazán jó a francia filmek, akkor az a drámai hangulat megteremtése már a játékidő első pillanatától kezdve. Az Amanda igencsak lélekemelő filmalkotás, meg van benne minden, ami kell egy ilyen filmhez, de úgy éreztem, hogy bizonyos pontokon talán túlságosan is komolyan veszi magát. Ez nem feltétlenül rossz, egyszerűen csak elbírta volna a film, ha egy kicsit könnyedebb az egész.
Egy igencsak fajsúlyos témát rak le elénk a film, amit elképesztően ütősen tálal. olyan határokat feszeget, amit korábban nem is igazán láttam egyetlen egy másik filmnél sem, talán még a Romper Stomper az, ami megemlíthető itt, de az teljesen más kategória megint csak. A bőrömben nem igazán engedi ki a kezei közül a nézőjét, és még a megnézése után is jó sokáig vele marad.
Túlzás lenne azt állítani, hogy az elmúlt évek legjobb sorozata, de tény, hogy kellemes meglepetést okozott, Ryan Murphytől nem számítottam ilyen tartalmas forgatókönyvre. Végre minőségi humorral vegyítették a politikai drámát, a szórakoztatás mellett így van lényeges mondanivalójuk is az egyes epizódoknak. És olyan váratlan fordulatok követik egymást, hogy lehetetlen félbehagyni, szinte nézeti magát.
Kedves film a maga egyszerűségével egyetemben, és bár nem egy eredeti történet, illetve sok fordulat teljesne kiszámítható benne, a lelke attól még van akkora, hogy élvezni lehessen.
78 Ha megérkezik az ősz (2024)