Meglepően szerethető lett. Duzzogi eleinte kicsit idegesítőnek tűnt, de ahogy halad előre a történet, egyre könnyebb drukkolni neki. A film legnagyobb erőssége szerintem az, hogy nem akar túl komoly lenni, mégis van benne egy kedves üzenet a barátságról, bátorságról és arról, hogy néha ki kell lépnünk a komfortzónánkból.
A szeretet, ami megmarad tipikusan az a film, amit vagy imádsz, vagy szenvedsz rajta. Nekem működött ez a lassú, melankolikus vibe, meg hogy nincs túltolva a dráma. Inkább csak nézed az embereket létezni, és közben szépen szétcsúszik minden körülöttük.
A film ugyanolyan nyomatékosan fejti ki álláspontját, - a sport világában és a tágabb értelemben vett társadalomban tapasztalható diszkriminációról - mint Nao bármelyik ütése.
80 Duzzogi hal kalandjai (2026)