Sosem hittem volna, hogy Asimov adaptációja ennyire érzelmes lesz, de a Demerzel–Dawn–Gaal háromszög teljesen odapakol. Van benne filozófia, politikai játszma és mély dráma – néha túl sok minden egyszerre. Vannak pillanatok, amikor csak bámulsz, mint akit konfetti zúdított el, de pont ez a kaotikus vibe adja az egyedi hangulatot. Nekem bejött a kaotikus elegancia, de értem, ha valakit ez elriaszt.
Nem gondoltam volna, hogy egy ilyen történet ennyire megérint. Az anya-lánya kapcsolat szívszorító, és a társadalmi kritikák is betalálnak. Elég fájdalmas dráma, de egyáltalán nem bánom, hogy megnéztem.
Nem mondom, erős film, de aki nincs felkészülve rá, annak inkább ne... Engem teljesen letaglózott a hangulata. Utána muszáj volt valami vidámat néznem, hogy kicsit helyre tegyem magam lelkileg. Művészfilm-horror, nagyon nem mainstream cucc, és csak óvatosan az ilyesmivel.
Eléggé művészi ahhoz, hogy ne nézzem teljesen feleslegesnek, de túlságosan művészi ahhoz, hogy teljes mértékben élvezni tudjam. A történet jó, de valahogy katyvaszos a kivitelezés. Mindenesetre érdemes egy esélyt adni neki, hátha más ízlésének jobban megfelel.
Nem egy eget rengető alkotás, de nézhető. Csak nem szükséges nagy elvárásokkal belemenni. Van benne némi izgalom, de túl sok helyen kissé bugyuta és kínosan mesterkélt módon próbál érzelmeket kicsempészni az emberből.
Nekem már az előző két film is nagyon bejött. Hihetetlen módon elgondolkodtató és talán épp az a "legfájdalmasabb" benne, hogy sokan tudjuk a saját életünkre is vonatkoztatni a cselekményt.
Fuh, én ezt nagyon vártam már, és szerintem hihetetlenül kedves és felemelő lett. Ismét minden nagyon a helyén van, ahogy lennie kell ebben a történetben. Nagyon megérintett és biztos vagyok benne, hogy mások is így lesznek vele.
Ez egy nagyon masszív vígjáték, ami a társadalmunk kritikájáról ól, és amit Adam McKay stílusa miatt igencsak nagyra értékelek. Nálam plusz pont volt a remek színészi játék. Egyszerre szórakoztató és elgndolkodtató.
Én azok közé tartozom, akik szerint el kellene már engedni ezt a franchise-t, szinte semmi újat nem tud már mutatni...ez is inkább amolyan "nosztalgiázásra" sikeredett.
Nem igazán fogott meg semmivel így az elején, a karakterek mind olyanok, mintha a mostani politikai helyzetből szalajtották volna őket, nem pedig egy másik galaxisból. Ez már kezd számomra zavaró lenni. Persze ez nem azt jelenti, hogy nincsenek benne jó dolgok, a látvány és az akció nagyon jól néz ki, főleg ha belegondolok, hogy ez csak egy sorozat.
Az első évadot is igen bírtam, és eddig ez sem okozott csalódást. Kicsit radar alatt van a széria, alig hallani róla, pedig nagyon megérdemelné a figyelmet. Ha ezt a kommentet olvasod, és még nem láttál belőle semmit, akkor hidd el, érdemes belevágnod.
Én mindig is azt gondoltam, hogy Nolan egyszerűen nem tud hibázni, így a gyengébb filmjei is valójában hozzá mérten kevésbé sikerültek. Az Oppenheimer ismét egy idegen víznek számított az ő repeortoárjában, hiszen egy életrajzi alapokon nyugvó sztorit igazán izgalmassá tenni, nem lehet könnyű feladat. Ennek ellenére az Oppenheimer igencsak fantáziadús alkotás, mindemellett pedig amolyan "Nolanesen látványos".
Elképzelésem sem volt, mire számítsak ezzel a filmmel, de végtére is reménykedve ültem be rá a moziba. Alapjában véve nem csalódtam, de nálam egszerűen nem ütötte meg a közepesnél jobbat. Az alakítások viszonylag jók és a hangulata is meg tudott fogni, viszont a cselekmény egész egyszerűen kiábrándítóan unalmas volt.
A második évad is jól sikerült, a depresszió és önsanyargatás témáit remekül feldolgozza, a szereplők szimpatikusak. Érdekesen alakul a történet is, szerintem nem gyengült az első évad óta.
84 Alapítvány - 3. évad (2025)