Wolfschanze

Végre már egy jó akciófilm (85%)
Az utóbbi időkben nem voltunk elkényeztetve színvonalas filmekkel, én az Avatar 3. karácsonyi bemutatója óta nem láttam sajnos színvonalas dolgot. Ám jött a Menekülő ember, ami ugyan 2025 novemberében volt a mozikban, én csak most láttam. És nagyon tetszett. Igazság szerint jobban is, mint az 1987-es eredeti. Jobb a sztori, hihetőbbek a motivációk, izgalmasabb a kivitelezés, masszívabbak az akciók és igazából Glen Powell is jobb az új változatban, mint Svarci az eredetiben. Ezúttal a főhős hétköznapi emberként családja érdekében és kislánya meggyógyulásáért lép be a játékba, melyet ha túlél, gazdag ember lehet belőle. A főgonoszt Josh Brolin alakítja, mégpedig zseniálisan. Ben Richards (Glen... több»

Lehangoló sztori sci-fi köntösben
Kevés lehangolóbb filmet láttam a Csillagok közöttnél. A központi karakter, Cooper (Matthew McConaughey) világűrt járja kis csapatával, hogy a korábban kiküldött asztronauta tudósok között felkeresse azt, amelyik a legjobb bolygót találta meg az emberiség számára. A Föld ugyanis lakhatatlanná vált a szárazság és elsivatagosodás miatt. Kamasz kislánya nagyon hazavárja, azonban Cooper nem tud hazatérni időben, mert az egyik bolygón annyi időt tölt, hogy addig a Földön évtizedek telnek el. Mondjuk az kicsit zavaros, hogy miért pont ezen az egy bolygón telik tízszer-hússzor gyorsabban az idő, mint másutt, de ezen túl lehet lépni. Aztán végül nagy nehezen mégis hazaindulnak, de közben Cooper egy ... több»

Visszaesés
Már a hatodik rész is némi visszaesés volt az X besorolás dacára (bár a gyönyörű Melissa Barrera megmentette a filmet), ám a hetedik már egyértelmű gyengülést hozott sajnos. Az persze pozitívum, hogy újra megjelentek a régi arcok: Matthew Lillard, Courteney Cox, David Arquette, Neve Campbell stb., de a horrorjelleg megkopott, a sztori még bugyutább lett, a látvány pedig felhígult. A Sikoly-filmek felett eljárt az idő; ma már ez a szerencsétlenkedve menekülős, maszkokban felbukkanó - eltűnőgyilkosos stílus kevéssé menő (és hihető).

Oda a predator félelmetes misztikuma
Egy filmes ikont döntött le Trachtenberg a Halálbolygóval, amikor legújabb Yautja hősét egy hétköznapi kisnövésű és kevésbé félelmetes lényként jelenítette meg. A filmben a legfőbb karakter Dec, egy száműzött példány, mert két fejjel kisebb a többi predatornál. Ám ő bizonyítani akar, így elutazik a Halálbolygóra, hogy ott megölje a hatalmas Kaliskot. Nem nagyon jön ez neki össze, viszont számtalan érdekes lénnyel kerül összetűzésbe és barátságba. Utóbbira, vagyis a barátságra példa a kettévágott droidlány, Thia (Elle Fanning). Jó a film látványvilága, a sztori picit túl egyszerű, de a legnagyobb gond számomra azzal van, hogy túl hétköznapivá silányítja a korábbi részekben titokzatos és miszt... több»

Egybites sztori sok Demjén-slágerrel
Banális történet, melyben minimális színészi alakításokat sem nagyon kapunk. Egy könnyed kis limonádé az egész, rengeteg Demjén-slágerrel. És tényleg egy szimpla egybites sztorival. Ha valaki odavan ezekért a dalokért, az valószínűleg jól ellesz majd a filmmel is, aki viszont nem tartja a hazai könnyűzene csúcsának Fidesz-Rózsi dalait, az unni fogja a dolgot. Én az utóbbi kategóriába tartozom. Sajnos végignézették velem (barátnői ráhatásra), de piszok lassan telt számomra az idő a moziban. Értékelés: három csillag.