Se eleje, se vége Ha már horrornak akarták ezt a filmet eladni, akkor lehetett volna ijesztő, de ez csak egy újabb rosszul sikerült film lett. Se eleje, se vége nincs, ráadásul semmi értelme az egésznek. Az oké, hogy végignézzük a főszereplő szenvedését, de mintha egy önálló gondolata sem lett volna, ráadásul még az sem látszott rajta, hogy küzdeni akar a gonosz ellen. A film végén ez be is teljesül, tehát ennyi erővel az elejétől a végét össze lehetett volna vágni, és meg lett volna a teljes film, mert így még a többi eseménynek sem volt jelentősége. Kritikán aluli volt ez a film.
Ebből bőven elég lett volna egy film Őszintén, ennyi erővel elég lett volna egy filmet csinálni belőle, mert 7-8 perces részekre ezt nem volt érdemes szétszedni. A szereplők érzelmei egyik pillanatról a másikra megváltoznak, és nem hogy ezt nem lehet követni, de az időben is úgy ugrálnak, hogy néha követhetetlen. Valahol a legmélyén lenne a történetnek egy jó alapja, de az egész mintha össze lenne csapva, és az embernek szinte már olyan érzése van, mintha maga a filmrendező is csak unta volna az egészet, és szó szerint nem érdekli, hogy mi történik a történetben. Értem én, hogy sok izgalmat akartak beletenni, de nekem ez már túl drámai volt, mintha már csak direkt még a semmit is fokozni akarnák.
32 Sebek (2019)
Ha már horrornak akarták ezt a filmet eladni, akkor lehetett volna ijesztő, de ez csak egy újabb rosszul sikerült film lett. Se eleje, se vége nincs, ráadásul semmi értelme az egésznek. Az oké, hogy végignézzük a főszereplő szenvedését, de mintha egy önálló gondolata sem lett volna, ráadásul még az sem látszott rajta, hogy küzdeni akar a gonosz ellen. A film végén ez be is teljesül, tehát ennyi erővel az elejétől a végét össze lehetett volna vágni, és meg lett volna a teljes film, mert így még a többi eseménynek sem volt jelentősége. Kritikán aluli volt ez a film.