Szabadnapos baba

A komikum forrása nem mindennapos!

Ez a film még azon 90-es évek eleji családi filmek közé sorolandó, amit gyerekekkel is meg lehet nézni. Annak idején első mozifilmes emlékeim közé tartozott, ha jól emlékszem, olyan nyolc-kilenc éves lehetettem, mikor láttam, és a mai napig kellemes ... Többemlékként gondolok vissza rá. Volt, aki azt írta, hogy egy régi filmet felnőtt fejjel visszanézve teljesen más benyomást kelt, de szerintem ez normális. Ellenben ez tényleg aranyos, vicces és szórakoztató vígjáték. A baba nagyon cuki volt, és nem kell senkinek aggódnia, nem volt igazi veszélyben. ;) Habár napjainkban már azt mondanák egy filmre, hogy veszélyeztették a gyereket. Én személy szerint Joe Mantegna legjobb filmjei közé sorolnám. Mindenképpen csak ajánlani tudom azoknak, akik még nem látták, de szeretik a klasszikus, 90-es évekbeli vígjátékokat.

Ez a film már mindörökké klasszikus marad, s nagyszerűen bizonyítja, hogy régen bizony akadtak humoros családi filmek erőltetett altáji poénok nélkül is. A konfliktus igen egyszerű (és valljuk be kissé hihetetlen is), egy baba egy személyben három ke... Többlekótya bűnözővel szemben, nem csekély veszélyen átlépdelve, amelynek állomásait a gyerkőc kedvenc mesekönyvének eseményei alakítják. Egyetértek az előttem szólókkal, van benne némi Reszkessetek betörők feeling, ilyenkor gondolkodunk el azon, hogy ha már bűnözőkkel futunk össze a való életben, milyen jó is lenne, ha ezzel a balfácán típussal találkoznánk (mert bizony a valóságban is léteznek ilyenek). A főszereplő bébi persze tündéri, grimaszait és vigyorait még ráadásul ügyesen is sikerült összevágniuk a készítőknek. A gyermekrablókat alakító színészek is tökéletesen lettek kiválasztva: van egy főnök, aki a legokosabbnak hiszi magát, s az ő csicskái, akik a piszkos munkát végzik mindaddig, amíg a főnök meg nem unja a bénázásukat, s kezébe nem veszi a dolgokat (végül azért mégis ő szív a legnagyobbat mindig). Ajánlom mindenki figyelmébe azt a jelenetet, amikor a három jó madár a mindenki által ismert mesékről vitatkozik (a film egyik legjobb jelenete). A végére pedig egy apróság: sokat szoktuk szidni a filmek magyar címadásait, de jelen alkotás azon ritka kivételek közé tartozik, ahol a magyar cím nemcsak elfogadható, hanem egész jó.

John Hughes zseniális története a sok közül, egy bűbájos babával és a hihetetlen vicces rosszfiúkkal, fôleg a vezér alakított hatalmasat. Akárhányszor újra nézhető klasszikus!