Angelina Jolie a Vogue magazinnak elmondta, hogy: "hét évvel ezelőtt kezdett kevesebb filmes munkát vállalni, csak olyan munkákat, amelyek nem igényelnek hosszú forgatásokat". Hogy miért?
"Rengeteg gyógyulnivalónk volt. Még mindig keressük a talajt a lábunk alatt" - mondta. Az Oscar-díjas színésznő nem bocsátkozott részletekbe, de Jolie filmes szünetének idővonala egybeesik a Brad Pitt-tel kötött házasságának végével. Hét évvel ezelőtt, 2016 szeptemberében adta be a válókeresetet, miután egy repülőgépen állítólag fizikai összetűzésre került sor Pitt-tel.
Jolie azt mondta, hogy kicsit levertnek érzi magát mostanában: "Úgy érzem, egy évtizede nem vagyok önmagam, bizonyos értelemben. Amibe nem akarok belemenni".
Miután 2014-ben a Disney sikeres Demóna című filmjének főszereplője volt, majd Pitt rendezője és társszereplője a 2015-ös A tengernél című csúnyán elbukott filmben, Jolie filmtermése jelentősen megcsappant.
Az azóta eltelt nyolc évben mindössze két főszerepet vállalt el: a 2019-es Demóna 2: A sötétség úrnője és a 2021-es Akik az életemre törnek. Mellékszerepeket kapott a Marvel Örökkévalók (2021) és a 2020-as Jöjj velem (2020) című fantasyfilmben.
Szinkronszínészként a hangját adta a Disney Ivan, az egyetlen (2020) és a közelgő Kung Fu Panda 4 című filmekben.
Jolie a Vogue-nak nyilatkozott, hogy népszerűsítse az Atelier Jolie, egy szociális és környezettudatos divatvonal közelgő bevezetését. A cégnek tulajdonította, hogy segítette érzelmi felépülését a Hollywoodtól való szünettartás ideje alatt.
"Azt hiszem, ez részben terápiás célként is szolgált számomra - egy kreatív térben dolgozni olyan emberekkel, akikben megbízol, és újra felfedezni önmagad" - mondta a színésznő - "Remélem, hogy az életem számos aspektusán változtatni tudok. Ez az, ami előremutató."
"Néha az öltözködésed azt üzeni, hogy 'Ne szórakozz velem - rajtam van a páncélom'. De azt akarom, hogy egy nő elég biztonságban érezze magát ahhoz, hogy gyengéd lehessen" - mondta Jolie korábban a divatvonal megalkotásáról - "Miután átmentem valamin, ahol megsérültem, egy terapeutám megkérdezte, hogy kipróbálnám-e, hogy egy finomabb ruhadarabot viseljek."
"Bután hangzik, de azt feltételeztem, hogy a nadrág és a csizma egy 'keményebb' megjelenést, egy erősebb énemet vetít ki. De vajon elég erős voltam-e ahhoz, hogy gyengéd legyek? Akkoriban nem. Sebezhetőnek éreztem magam. Most azon tűnődöm, hogy talán azért nem tudom, mi a stílusom, mert 48 évesen még mindig nem értem, ki vagyok. Azt hiszem, személyiségként is átalakulóban vagyok."
A teljes interjút itt olvashatjátok el.