Kevés olyan hollywoodi személyiség van, aki akkora hatást gyakorolt a film világra, mint Bruce Lee. Szinte minden mozirajongó ismeri az ő nevét, az életének viszont számos olyan mozzanta van, amely sokak számára már kevésbé ismert.
VALÓJÁBAN NEM VOLT MESTERE A HARCMŰVÉSZETEKNEK
Noha filmes pályafutása mellett csakugyan nagyhatású harcművész volt, bármennyire is megdöbbentően hangzik ez az állítás, Bruce Lee valójában egy harcművészetben sem szerzett mester fokozatot. Ez egyúttal nem azt jelenti, hogy nem értett volna ahhoz, amivel foglalkozott, csak épp több utat járt be e téren.
A fáma szerint Bruce Lee csupán egy bunyót vesztett el 14 éves korában, ez a pillanat pedig arra sarkallta őt, hogy megtudja magát védeni. 1957-ben Yip Man vette őt a szárnyai alá, és megtanította őt a Wing Chunra, így elsőként ez volt az első olyan harcművészet, amelynek teljes elsajátításához Bruce Lee a legközelebb került.
A probléma viszont az volt, hogy Lee nehezen talált magának edzőpartnert származása miatt. A kínai szokások elítélik, hogy külföldieknek tanítsanak harcművészetet, Lee édesanyja pedig félig kínai, félig kaukázusi volt. Mielőtt azonban Lee befejezhette volna a kiképzését, az Egyesült Államokba költözött, hogy folytassa tanulmányait. Végül 1959-ben Seattle-ben telepedett le, majd 1960-ban Minnesotába költözött, ahol egyetemi tanulmányait folytatta.
SAJÁT HARCMŰVÉSZETI STÍLUS
Stílusát Yip Man tanításaira és a Wing Chunból tanultakra alapozta, de a formáját Jun Fan Gung Fu-nak nevezte el. Seattle-ben nyitotta meg első harcművészeti stúdióját, amelyet Lee Jun Fan Gung Fu Intézetnek nevezett el. Továbbfejlesztette a stílusát, míg 1967-ben meg nem alkotta a Jeet Kune Do-t. A Jeet Kune Do Lee és Wong Jack Man 1964-es harca után alakult ki, ami azért történhetett meg, mert Lee ragaszkodott ahhoz, hogy nem kínai tanítványokat tanítson.
A küzdelem 20 percig tartott, Lee pedig arra a következtetésre jutott, hogy ez túl sokáig tartott, és az általa követett kung-fu forma túlságosan formális volt ahhoz, hogy gyakorlatias legyen. Ez vezetett a Jeet Kune Do kialakulásához, egy olyan harcrendszerhez, amely elhagyja a bevett formák merevségét, és a gyakorlatiasságra, rugalmasságra, hatékonyságra, gyorsaságra és fizikumra helyezte a hangsúlyt. A fitnesz és a táplálkozás kiemelt fontosságúvá vált az edzésében, és a Jeet Kune Do-t új harcművészetként formalizálta.
MÁR 18 ÉVES KORA ELŐTT 20 FILMES SZEREPPEL BÜSZKÉLKEDHETETT
Szinte mindenki ismeri Bruce Lee egyik legismertebb filmjét, A sárkány közbelépet, arról viszont már ritkábban esik szó, hogy mielőtt nemzetközi hírnévre tett volna szert, már számos filmszerep volt a háta mögött. Bruce Lee már kisgyerekkorától kezdve színészkedett - már három hónapos korában is dolgozott egy filmben! Az 1941-es Golden Gate Girl című filmben egy kínai csecsemőt alakított, amely persze korából kifolyólag mondhatni zsigerien hozott.
Lee serdülőkori munkásságának nagy része Kínán és Hongkongon kívül már kevésbé ismert, mivel azokat nem igazán szinkronizálták és forgalmazták nemzetközi szinten, ez persze a legelszántabb rajongókat nem akadályozta meg abban, hogy legalább feliratokat készítsenek a produkciókhoz.
AZ “EGYINCHES” ÜTÉS TITKA
Ez a technika gyakorlatilag kultikusknak mondható, hiszen még Kill Bill 2-ben is láthattuk. Lee egy önkéntes elé állt, akinek egy deszka vagy más védőfelszerelés fedte a mellkasát. A rendkívül rövidtávú ütés ereje gyakran olyan intenzitású volt, hogy az önkéntes hátrevetődött a székbe. A Jessica Rose, a Stanford Egyetem biomechanikai kutatója az alábbi módon elemezte a technikát: “Az egycentis ütést figyelve látható, hogy a vezető és a hátráló lábai gyors, robbanásszerű térdnyújtással kiegyenesednek". Ez arra kényszeríti a csípőcsavarodásának sebességét, ami előre löki a vállát. Szó szerint az egész testét - és valószínűleg a nyugalmi energiájának nagy részét - minden egyes ütésbe beletette. Lee azonnal visszahúzta az öklét, ami lerövidítette a becsapódási időt. Ez összenyomta az erőt, és még erőteljesebbé tette az ütést”
BRUCE LEE A KÖLTŐ ÉS FILOZÓFUS
Aligha gondolná bárki is, hogy Bruce Lee költő és filozófus is lett volna, pedig valóban az volt. Az iskolában költészetet és filozófiát tanult, és többször publikált is. A Washingtoni Egyetemen folytatott tanulmányai során az ázsiai és a nyugati filozófiára fókuszált, amelyet összevont a dzsiddu, a buddhizmus, a taoizmus és Krishnamurti elemeivel. Saját elmondása szerint ez önmaga megértésében és persze a harcművészetben is segítségére volt.
A filozófia megértése segítette a költészet iránti szeretetének kialakulásában, amelyet érzelmei kifejezésére használt. Publikált műveinek nagy részét John Little állította össze és szerkesztette, aki úgy jellemezte verseit, hogy "...amerikai mércével mérve meglehetősen sötétek - az emberi psziché mélyebb, kevésbé feltárt mélységeit tükrözik ... Sokuk mintha az élet, a szerelem és az emberi vágyakozás szenvedélyének múlandóságára vonatkozó visszatérő érzést fejezné ki". Mindemellett Bruce Lee köztudottan olvasott személyiségnek számított, halála után mintegy 2500 kiadványt magába foglaló magángyűjteményt hagyott hátra.
CSUPÁN 5 FILMET KÉSZÍTETT AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN
32 éves korában bekövetkezett tragikus halála miatt több filmje csupán posztumusz jelent meg, Egyesült Államokban pedig mindössze öt egészestés filmet volt lehetősége elkészíteni. Sajnos Lee soha nem láthatta azt az elismerést, amit az Enter the Dragon kapott, mivel nem sokkal a forgatás után meghalt. A filmet beválogatták a Nemzeti Filmnyilvántartásba azzal a méltatatással, hogy az történelmi jelentőségű.
Bruce Lee halála tragikus baleset volt, amit senki sem láthatott előre. Az agya jelentősen megduzzadt, 13%-kal megnőtt, ami annak köszönhető, hogy Lee allergiás reakciót váltott ki a meprobamátra. Egy olyan ember esetében, akinek egész felnőtt élete a táplálkozásról és a fitneszről szólt, a rajongók nehezen viselték, hogy egyetlen olyan egyszerű dologra bevett tabletta miatt halt meg, mint a fejfájás.