A filmesek mindig igyekeznek a lehető legnagyobb felhajtást generálni aktuális filmjük körül. Ennek egyik leghatékonyabb eszköze lehet, ha sikerül a közösségi médiában amolyan vírusmarketinggel érdekes történeteket elterjeszteniük. Erre volt kiváló példa még az előző évezredben az Ideglelés, amelyről már a megjelenése előtt is mindenki azt tartotta, hogy valóban megtörtént és a blairi boszorkány is egy valaha létezett figura volt. Ám van olyan is, amikor a készítők túl messzire mennek egy-egy ilyen kampány során, és ennek bizony végül akár pereskedés is lehet a vége.
Így járt a 2009-es Negyedik típusú találkozások is. A film egy igen kedvelt témát, a földönkívüliek emberrablásait dolgozta fel. A történet Alaszkában egy kisvárosban játszódik, ahol évtizedek óta jelentenek be titokzatos eltűnéseket, de a hatóságok soha nem találtak semmit. Végül egy a városban dolgozó pszichológusnak tűnnek fel a páciensei beszámolóiban lévő egyezések, amelyek mind idegen emberrablásokról szólnak.
A Negyedik típusú találkozások készítői lelkesen sütötték el a jól ismert „megtörtént eseményeken alapszik” frázist. És, hogy ezt kellőképpen alá is támasszák, nem kis háttérmunkát fektettek bele. A marketing kampány egész végig arra épült, hogy a filmben látott elrablások valóban megtörténtek és bizony mindegyiket földönkívüliekhez lehet kötni. A filmben is ezt igyekeztek tovább erősíteni azzal, hogy az egészet úgy készítették el, mintha a filmben látott jelenetek valódi archív felvételek reprodukciói lennének.
A marketingesek odáig mentek el, hogy külön weboldalakat készítettek a filmben szereplő elrablásokról szóló, hitelesnek beállított cikkekel. Még ezzel sem lett volna semmi gond azon túl, hogy természetesen egy szó sem volt igaz az egészből. A gondok ott kezdődtek, amikor valóban megtörtént eltűnési ügyeket is felhasználtak a kampány során.
Ezeket is úgy állították be, hogy közük volt a földönkívüliekhez. Rengeteg olyan cikket és hírt használtak fel – engedély nélkül –, amelyek valódi eltűnésekről szóltak. Az ebben érintett emberek viszont még csak nem is tudtak minderről.
Amikor végül kiderült, nem is kellett sokat várni a perre, amit a filmet készítő Universal stúdió ellen indítottak. Ebben végül 20 ezer dollár megfizetésére kötelezték a stúdiót és persze el kellett távolítaniuk minden megtévesztő anyagot is.
