A nyolcvanas évek közepére Stephen King gyakorlatilag a világ egyik legsikeresebb szerzőjének számított. Köteteiből sorra készültek a filmadaptációk, Kinget pedig egyszerűen csak a horror koronázatlan királyaként kezdték el emlegetni a rajongói.
Van egy sztori azonban, amelytől magának a szerzőnek is borsódzik a háta, és talán érthető is, hiszen a Kedvencek temetőjét maga az élet írta King számára. A történet szerint a Creed család új életet próbál meg kezdeni egy igencsak idillikus erdős környezetben. Rövidesen azonban kiderül, hogy a környék elképesztően sötét titkokat rejt magában. Creedek otthonának szomszédságában ugyanis egy állattemető van, amelyről úgy hírlik egykor indián temetkezési hely volt. Miután Creedék legkisebb gyermekét súlyos tragédia éri, szó szerint elszabadul a pokol.
Valljuk be őszintén, Mary Lambert filmjétől a mai napig sokunkat kirázza a hideg, és ezzel maga King sincs másként. A szerző egy korábbi interjúban elmondta, hogy számára miért is annyira valóságosak a regény és a film történései. Kingnek a hetvenes évek végén ugyanis egykori Alma Materének, a Maine Egyetem professzora felajánlott egy kellemes hétvégi házat Orringtonban, ahová a mester be is költözött családjával, hogy ott nyugodtan alkothasson.
A szerző elmondása szerint a ház környezete, a valóban létező állattemetővel és a rendkívül forgalmas országúttal inspirálta a Kedvencek temetőjének sztoriját. Egy alkalommal King 2 éves kisfia kiszaladt az útra, pontosan úgy, ahogy a történetben is, ahonnét édesapja rántotta vissza az utolsó pillanatban. „Az elmém egy része még mindig nem tudta elfeledni, hogy mi lett volna, ha nem sikerül őt elkapnom” – mesélte King.
Bár a Kedvencek temetője 1989-ben egy Arany Málna-díj jelölést is a magáénak tudhatott, a film a mai napig hatalmas sikernek örvend a rajongók körében, idén pedig elkészült a film újrafeldolgozása, amely sajnos nem tudta megismételni az eredeti rész sikereit.
