Mindent a filmről: Batman Superman ellen

Gotham City védelmezője úgy érzi, hogy Metropolis megmentőjének korlátlan hatalma veszélyes a világra, ezért meg akarja állítani. Amíg azonban Batman és Superman egymással csatázik, egyre erősebbé válik egy új, minden eddiginél rémisztőbb fenyegetés. Az emberiség még sosem volt ekkora bajban – és talán nincs, aki segíteni tud rajta…

A PRODUKCIÓRÓL

Batman és Superman. Gotham és Metropolis. Lex Luthor és Wonder Woman. A Batman Superman ellen - Az igazság hajnala című filmben a képregények legszínesebb figurái adnak találkozót, hogy megvívják egymással minden idők leghatalmasabb szuperhős-háborúját.

Ha egymásnak ugrasztjuk a világ két legnagyobb hősét, ki kerekedik felül? Batman, az álarcos igazságosztó, vagy a távoli galaxisból érkezett, legyőzhetetlennek tűnő Superman?

Két év telt el azóta, hogy Metropolis majdnem megsemmisült az idegenekkel vívott háborúban. A város talpra állt, de van valaki, aki nem felejtette el a veszteségeket: Bruce Wayne, alias Batman. Bruce-ban forr a düh, és a tehetetlenség érzése egy olyan ellenség rémképét rajzolja elé, aki veszélyesebb Gotham bármely bűnözőjénél…

„Úgy gondoltuk, izgalmas lenne úgy kezdeni a történetet, hogy Batman szemszögéből mutatjuk be Supermant – magyarázza Zack Snyder rendező. – Bruce nem tudja, kicsoda Superman valójában, csak annyit lát belőle, amennyit a nyilvánosság. Őt hibáztatja Metropolis pusztulásáért, a rengeteg halottért, és haragja megszállottsággá válik, amikor a média is támadni kezdi Supermant.”

Az űrből jött idegent két évvel ezelőtt még hősként ünnepelték, ám a közhangulat hirtelen ellene fordul. Egy akciója balul üt ki, és megerősödik a gyanú, hogy segítőkészsége mögött sötét hátsó szándék rejlik.

Bruce Wayne/Batman, akit Ben Affleck alakít a filmben, azóta követi a híreket Supermanről, hogy a szuperhős összecsapása Zod tábornokkal majdnem elpusztította Metropolist.

„A film szépen felépíti azt a lélektani folyamat, ami Bruce-t szembefordítja Supermannel – magyarázza Affleck. – A mese logikája azt diktálná, hogy ez a két remek fickó összebarátkozzon. Az élet azonban bonyolultabb.”

„A világ az idegenek támadása óta megváltozott – veszi át a szót Henry Cavill, aki Az Acélember után ismét Clark Kent/Superman kettős szerepét alakítja. – Az emberek teli vannak félelemmel, és ez a félelem ügyes manipulációval Superman ellen fordítható. Eleinte leperegnek róla a támadásokkal, de aztán eljön a pillanat, amikor a politika is utána nyúl.”

Supermanre nem csupán Batman feni a fogát, hanem Lex Luthor is, akit nyugtalanít a távolból érkezett szuperhős páratlan ereje.

„Bruce-ban és Lexben több közös vonás van – fejtegeti Chris Terrio forgatókönyvíró. – Mindketten milliárdosok, mindketten árvák, és mindkettőjüket zavarja Superman korlátlan hatalma. Ugyanaz a céljuk: megállítani Supermant. Csak amíg Bruce indítékai nemesek, Lex egy pszichopata, akit gonosz célok mozgatnak.”

„Lex Luthor a DC világának legizgalmasabb főgonosza – veszi át a szót Charles Roven producer. – Logikusnak tűnt, hogy ezt a három nagyformátumú figurát, Batmant, Supermant és Lexet egy filmben hozzuk össze. És ehhez nem is kellett megerőszakolnunk a képregény logikáját, hiszen Metropolis újjáépítésre vár, és Lex a város egyik vezető iparmágnása, aki ugyanúgy a csúcstechnológiában utazik, mint Bruce Wayne.”

„Az Acélember vége már megágyazott ennek a csavarnak – mutat rá David S. Goyer forgatókönyvíró. – Metropolis utcáit a LexCorp kamionjai járják, az égen a Wayne Industries műholdjai figyelnek: mindez sejttette, merre kanyarodik a történet.”

Batman és Lex Luthor több mint hetven éve jelen van a képregényekben, az alkotók tehát rengeteg ötletből válogathattak.

„Olyan Batmant akartunk életre kelteni a filmen, amilyet még soha nem látott a mozinéző – magyarázza Deborah Snyder. – Egy férfit, aki régóta harcol, és testben-lélekben megfáradt.”

Lex Luthor figurájánál hasonló realizmusra törekedtek. „Feltettük magunknak a kérdést, milyen lenne ma, 2016-ban – mondja Terrio. – A csúcstechnológiai cégek imádják az öntörvényű zseniket, akik teli vannak váratlan ötletekkel. Párosítsuk mindezt egy apakomplexusos, sérült pszichével, és előttünk áll Lex Luthor, a fiatal, briliáns elméjű, posztmodern gonosztevő, aki arra használja erejét és gazdagságát, hogy elpusztítson mindenkit, aki a hatalmát veszélyezteti.”

A Batman Superman ellen – Az igazság hajnalában a két szuperhős tárgyi világa is először találkozik mozivásznon. Földrajzilag az alkotók úgy helyezték el Gotham Cityt és Metropolist, hogy a két várost csak egy szűk öböl válassza el, így mindkét hős hazai pályán küzdhet. De megjelenik a történetben egy szereplő, aki egyik városnak sem polgára, viszont mindkét főszereplőre mély hatást gyakorol: Wonder Woman.

„Amikor Batman figurája felbukkant a sztoriban, azonnal bevillant, hogy mi lenne, ha Wonder Womant is behoznánk – emlékezik Zack Snyder. – Superman, Batman és Wonder Woman számomra egyfajta szentháromság, és tudtam, hogy a nézők megőrülnének Wonder Womanért.”

Az amazon hercegnő szerepét Gal Gadot játssza, aki olyan kiválóságokhoz csatlakozik a színésznők csapatában, mint a Lois Lane-t alakító Amy Adams, a Martha Kent szerepében visszatérő Diane Lane és a Finch szenátort megformáló Holly Hunter.

Ami a férfi szakaszt illeti, Lex Luthor szerepében Jesse Eisenberget láthatjuk, Bruce hűséges inasa, Alfred Jeremy Irons, Lois Lane és Clark munkahelyi főnöke, Perry White pedig ismét Laurence Fishburne.

KÉT DUDÁS EGY CSÁRDÁBAN

„Az Acélember után elkezdtünk törni a fejünket, hogy mi legyen Superman következő kihívása – meséli a rendező – Tudtuk, hogy a Föld megmentésénél nagyobb falatot úgysem nem tudnánk kitalálni, ezért érzelmileg emeltük a tétet. A világ önzetlen jótevőjére egyre nagyobb nyomás nehezedik. Ellene fordul a sajtó, a politika, de még azok is, akikkel elvileg egy oldalon áll. És a jók közül ki a legméltóbb arra, hogy háborúba keveredjen Supermannel? Batman!”

Bruce szemtanúja volt annak a pusztulásnak, amit Superman és Zod tábornok harca zúdított Metropolisra. Ez a szörnyű élmény érleli meg benne a döntést, hogy meg kell állítania Supermant, mielőtt korlátlan hatalmával az emberiség ellen fordul.

„Gyerekkoromban imádtam Batman figuráját, főleg a Frank Miller-féle változatban – magyarázza Affleck. – Az ő Batmanje korosabb, megfáradt férfi, aki szuperhősi pályafutása vége felé jár.”

„Megbeszéltük Bennel – veszi át a szót Snyder –, hogy ez a figura lesz a sorvezetőnk: a filmben egy harcedzett veteránt jelenítünk meg, aki 20 éve küzd a gonoszok ellen, és sok barátot elvesztett. A filmben nincs is más társa, mint Alfred, az öreg inas, aki kétségbeesetten próbálja lebeszélni az öngyilkos vállalkozásról.”

Valóban, mennyi esélye van a halandó Batmannek a csúcsformában lévő Superman ellen? Mit ér bármilyen fegyvertár és kiváló stratégia egy sebezhetetlen lény ellen?

Csakhogy Supermannak is van gyenge pontja: a lelkiismerete. „Egy életre-halálra szóló küzdelemben simán felülkerekedne – magyarázza Henry Cavill. – De akkor már nem lenne Superman. Nem akar mindenáron győzni! Batman tehát komoly előnnyel indul.”

Az Acélemberben Superman megvédte a bolygót az idegenek támadásától, és kilépett a nyilvánosság elé. Azóta is hatalmas közfigyelem irányul rá, és egyre többen vannak, akiket aggaszt a hőst mindenhatósága. Közéjük tartozik Bruce Wayne, Lex Luthor és az Egyesült Államok néhány szenátora is.

„Batman már sok néhány embert látott, akit megrontott a hatalom – magyarázza Roven. – Meg akarja állítani Supermant, mielőtt ugyanerre a sorsra jut.”

Bruce Wayne bizalmasa és segítője Alfred. A hűséges inas alaposan modernizáltak az alkotók, és komoly katonai szaktudással vértezték fel.

„A fiaként szereti Bruce-t – magyarázza az Alfredet alakító Jeremy Irons –, és aggodalommal figyeli a lelki átalakulását. Megpróbálja lebeszélni a harcról, de amikor kiderül, hogy Bruce hajthatlan, minden tudásával segíti.”

A többi főszereplőhöz hasonlóan Lex Luthor is alapos fazonigazításon esett át. A legszembetűnőbb változás az volt, hogy az alkotók megfiatalították a figurát.

„Sziporkázó zsenit képzeltünk el – mondja Charles Roven –,szeszélyes, ifjú titánt, aki egy hightech óriáscéget vezet. Jesse Eisenberg minden várakozásunkat felülmúlta a szerepben.”

„Lex számára Superman megfejthetetlen talány – fejtegeti Eisenberg. – Hogy lehet jó, aki ilyen erős? Úgy érzi, Superman nem méltó a hatalmára, mert nem dolgozott meg érte. Tehát meg kell fosztani tőle, mégpedig neki magának, és aki másként gondolja, pusztuljon. A pszichológusok narcisztikus szociopatának hívják ezt a típust: vicces, szórakoztató, de képtelen az empátiára, ezért életveszélyes.”

Lex él-hal a kosárlabdáért, és ez a sportág Eisenbergnek is a kedvence. „Gyerekorom óta kosarazom – meséli a színész –, és amikor megláttam a forgatókönyvben, hogy Lexnek saját kosárlabda-pályája van az irodájában, arra gondoltam, ezekhez a jelenetekhez biztos nem kell majd dublőr vagy számítógépes trükközés. A próbákon le is nyűgöztem mindenkit, de aztán elkövetkezett a felvétel, amikor az volt a dolgom, hogy dobok egy hárompontos kosarat, majd megfordulok, és benyögök valami frappánsat… és a labda az istennek sem akart bemenni a kosárba!”

Lex Luthor Superman elleni harcában politikai szövetségest is talál: June Finch szenátorasszonyt, akit Holly Hunter alakít.

„Zack és én nagy rajongói vagyunk Holly Hunternek – magyarázza Deborah Snyder –, és boldogok voltunk, hogy igent mondott a felkérésünkre. A szerep súlya hatalmasat nőtt pusztán attól, hogy ő játssza a figurát.”

A legkeményebb dió Wonder Woman szerepének kiosztása volt. „Wonder Woman 75 éves, és úgy éreztük, ideje, hogy a mozivásznon is bemutatkozzon – magyarázza Deborah Snyder. – Ő az egyik legcsodálatosabb női karakter a képregények világában, nem bízhattuk hát akárkire.”

„A fél világot végigkutattuk, több száz színésznőt meghallgattunk – folytatja a producer. – Amikor találkoztunk Gal Gadottal, azonnal éreztük, hogy van benne valami különleges. Aztán kipróbáltuk a többi színésszel, és már nem csak éreztük, tudtuk is, hogy megtaláltuk, akit kerestünk. Wonder Women a szerelmet, az igazságot, a szexuális egyenjogúságot képviseli, és Galben mindezek a tulajdonságok csodálatosan megvannak.”

Láthatjuk még a filmben Harry Lennixet, aki Swanwick védelmi miniszter alakítja, és Tao Okamotót, aki Mercy Gravest, Lex Luthor jobbkezét játssza, valamint kisebb cameo-szerepekben számos ismert tévés személyiséget, akik megjelenésükkel az „itt és most" érzését erősítik a nézőben.

FELKÉSZÜLÉS A HARCRA

Az Acélemberhez hasonlóan a Batman Superman ellen – Az igazság hajnalára is Mark Twight edző készítette fel Henry Cavillt. Most könnyebb volt a dolga, mert Cavill az előző film befejezése óta keményen edzett. De szerették volna, ha még jobban nézzen ki, mint Az Acélemberben, ezért a forgatás előtt intenzív erősítő programba kezdtek, és további 10 kiló izmot pakoltak fel Cavillra.

Ben Affleck-re szintén komoly edzésmunkát végzett, hogy Batmanként Superman esélyes kihívója lehessen.

„Fontos volt számomra, hogy Batman fizikailag Superman fölé nőjön – magyarázza Zack Snyder rendező. – Elméletileg Superman ellen földi halandónak semmi esélye, de azt szerettem volna, ha Batman legalább látványban felveszi vele a versenyt. Henry 185 centi, Ben viszont 190, bakancsban pedig majdnem két méter, ráadásul jóképű és karizmatikus, szóval tökéletes volt a szerepre.”

Affleck a forgatások előtt egy évig tréningezett, hogy csúcsformába kerüljön. „Hiába a deresedő halánték, azért Batman továbbra is Batman, és én nem akartam csalódást okozni a rajongóknak – mondja mosolyogva a színész. – Az a helyzet, hogy a felkészülés sok tekintetben nehezebb volt, mint maga a forgatás.”

A harci jeleneteket a second unit rendezővel és kaszkadőr-koordinátorral, Damon Caróval közösen dolgozta ki Zack Snyderr. „Zackkal sokat gondolkodtunk azon, hogyan tudnánk Az Acélemberhez képest továbbfejleszteni Supermant – mondja Caro. – Zod tábornok legyőzése óta nem harcolt senkivel, harci technikái tehát nem változtak. Viszont bölcsebb és érettebb lett.”

„Batmannél az volt a lényeg – folytatja Caro –, hogy ő egy tapasztalt harcos, akinek kisujjában van minden technika. Okos, ügyes, erős, és fantasztikus a fegyvertára.”

A Wonder Womant alakító Gal Gadot korábban az izraeli hadseregben szolgált, így nem volt híján katonai tapasztalatoknak. Ennek ellenére Twight több mint kilenc hónapig edzette a filmre. „Fizikailag hatalmasat javult a teljesítőképessége, és ettől az egész fellépése megváltozott – magyarázza az edző. – Megmaradt gyönyörűnek és kecsesnek, de sugárzott róla az a keménység és erő, ami tökéletes Wonder Womanná tette.”

RUHA TESZI A SZUPERHŐST

A film jelmeztervezője Michael Wilkinson volt, aki már Az Acélemberben is Zack Snyder munkatársa volt. Wilkinsont felvillanyozta a lehetőség, hogy Superman után Batman és Wonder Woman öltözékét is ő alkothatja meg.

„Superman ruhatárának továbbfejlesztésével kezdtük – magyarázza a tervező. – Zack áramvonalasabbá akarta tenni a ruhát, és szerette volna, ha kiegészül néhány izgalmas részlettel. Azzal a remek ötlettel állt elő, hogy helyezzünk el kryptoni jeleket Superman bicepszén, mellkasán és övén, amelyek titokzatos, sodronying szerű szövedéket alkotnak.”

„A jelekből egyébként egy Joseph Campbell-idézet áll össze – folytatja Wilkinson, majd mosolyogva hozzáfűzi –, megfejtéséhez azonban sajnos tudni kell kryptoniul olvasni…”

Superman köpenyénél az volt a cél, hogy tökéletességet sugározzon. „Találtunk egy fémes csillogású, fantasztikus új szövetet, aminek a kék színe remekül illet a ruha vöröséhez. Az anyagot forró késsel szabtuk ki, és mindenféle látható varrás nélkül állítottuk össze.”

Batman öltözékét Frank Miller A Sötét Lovag visszatér (The Dark Knight Returns) című képregényének illusztrációi ihlették. „A ruha nem igazán high-tech – mondja a jelmeztervező – , hisz Bruce Wayne maga tervezte és gyártotta le a műhelyében. Ezért kicsit nyers, itt-ott kidolgozatlan.”

Az alkotók a jelmezekkel is hangsúlyozni akarták a különbséget a két szuperhős között. Superman megjelenése fenséges, szinte éteri, Batmané viszont nyers, robosztus; Superman ruhája makulátlan, Batmané teli van golyó ütötte lyukakkal, harci sérülésekkel; és míg Superman köpenye jelkép, a kryptoni kultúra része, addig Batmané szigorúan praktikus célokat szolgál: segít viselőjének beleolvadni az éjszakába.

Valójában azonban a két öltözék közül a primitívebbnek ható Batsuit előállításával kellett többet bajlódniuk az alkotóknak. „Beszkenneltük Bent, és ennek alapján készítettünk róla egy pontos modellt – meséli Wilkinson. – A sisakot először agyagból formáltuk meg, majd kézi szkennerrel bevittük a számítógépbe, és ott csiszolgattuk tovább. A teljes ruházaton körülbelül hat-hét hónapig dolgoztunk, mire az egészet sikerült forgatás kész állapotba hozni.”

A történetben egy második Batsuit is feltűnik, de ez már nem is ruha, inkább fegyver, amelyben Bruce és Alfred minden tudása és harci tapasztalata testet ölt. Ez az öltözék Batman legfőbb ütőkártyája a Superman elleni harcban.

„Amikor elolvastam a könyvet, kicsit megijedtem, hogy miként fogom eljátszani Batmant – árulja el Affleck. – De amikor felvettem a Batsuitot, és belenéztem a tükörbe, megnyugodtam.”

Wilkinson számára a legnagyobb kihívást Wonder Woman jelmezének megtervezése jelentette. A 70-es években született ikonikus terv felfrissítésére korábban már történtek kísérletek, a rendező azonban azt szerette volna, ha Wilkinson a nulláról indul.

„Az volt a célunk, hogy a ruha olyan érzetet keltsen, mintha az amazon hercegnő az idők kezdetétől ezt viselné – meséli Wilkinson. – A gladiátor stílusú mellvértet kurta szoknya és lábvért egészíti ki. A bőr érett és repedezett, a fegyverek megviseltek, szóval mindenen érződik az évezredek nyoma.”

Snyder azt szerette volna, ha Wonder Woman ruhája fémből készül, ami nagyszerű ötletnek tűnt mindaddig, amíg el nem kezdtek gondolkodni a harci jeleneteken. „A forgatókönyvben Wonder Woman egy balett-táncos könnyedségével mozog, a fém viszont nagyon merev – magyarázza a jelmeztervező. – Végül inkább egy speciális anyagot használtunk, amit festékkel tettük fémszerűvé.”

Mindhárom szuperhősnek megvan a civil alteregója: Clark Kent, Bruce Wayne és Diana Prince. Őket szintén nagy műgonddal öltöztette fel Wilkinson.

„Clarkra puha, meleg anyagokat, gyapjút, kordbársonyt adtam – meséli Wilkinson. – Cavill olyan izmos, hogy minden holmit méretre kellett szabnunk. Bruce Wayne a világ előtt a gazdag playboy szerepét játssza: az ő ruháit méregdrága anyagokból terveztem. Elegáns öltönyei a Gucci milánói szabászműhelyében készültek.”

A másik milliárdos, Lex Luthor sokkal lazább figura.. “Lex fiatal, 21. századi üzletember – elemzi a figurát Wilkinson. – Rengeteg pénze van, bármit megvehet magának, de ő szívesen kombinálja a drága cuccokat filléres pólókkal és tornacipőkkel. Fütyül a közízlésre, azt hordja, amiben a legjobban érzi magát.”

Diana Prince civil ruhatáránál Wilkinson visszafogott eleganciára törekedett: kevés színt és határozott kontúrokat használt, s az ékszerekkel is mértékletesen bánt.

HIGH TECH CSODÁK

Dough Harlocker irányította a kellékes csapatot, amely elkészítette Wonder Woman fejdíszét, karkötőit, kardját és pajzsát. A kard pengéjére Snyder kedvenc szerzőjétől, Joseph Campbelltól véstek fel egy idézetet.

Batmant a legkülönbözőbb nyilakkal, pisztolyokkal, gránátvető és sorozatlövő eszközökkel szerelték fel. Elkészítették a híres denevérszárnyat, a Batwinget is, a legnagyobb figyelmet azonban Batman járgányának, a Batmobile-nak szentelték.

Akárcsak Batman öltözéke, ez is a hős brutális harci stílusát tükrözi. Az autó Patrick Tatopoulos jelmeztervező, Kevin Ishioka művészeti rendező, Ed Natividad concept artist és Joe Hiura járműtervező közös alkotása, a gyártást a kaliforniai Vehicle FX végezte. A négytonnás szörnyeteg tervezése, tesztelése és végső kicsinosítása egy évig tartott.

„Elképesztően jól néz ki, és megy, mint a golyó – lelkesedik Deborah Snyder. – A régebbi Batman-filmek Batmobiljai is vagányak voltak, de ez más súlycsoport.”

Egy ilyen autócsodával vétek lett volna a falnak rohanni, vagy fejre állni, a veszélyes akciójelenetekhez ezért a trükkcsapat két Dodge Ram Dually-ból dublőröket készített. A Dodge-ok speciális megerősítést kaptak, hogy bírják a gyűrődést, és fémlemezekkel a Batmobile méretéhez igazították őket – a többit már elvégezte a számítógépes utómunka.

Azokban a jelenetekben, amelyekben az igazi Batmobile szerepelt, Mike Justus kaszkadőr vezette a járgányt. „Nekem csak annyit engedtek, hogy megálljak és kiszálljak – panaszkodik Ben Affleck. – Pedig szívesen száguldoztam volna vele, de ez a verda túl nagy falat volt nekem.”

A számítógépes utómunkát segítendő a Batmobile-t és a színészeket beszkennelték, hogy gondoskodjanak a szükséges referenciapontokról. A színészek szkenneléséhez a Light Stage vadonatúj mozgó egységét használták, amely hologramot készít tárgyáról, és szükségtelenné teszi, hogy a színészeknek a cég főhadiszállására kelljen bevonulni a szkenneléshez. A mozgó egység a forgatásokon házhoz megy, és 20 perc alatt elvégzi a munkát.

„Ma már sok mindent meg lehet csinálni számítógépekkel, de nem mindegy, hogyan keverjük a trükköt a valósággal – magyarázza Deborah Snyder. – Filmünkben megépítettünk mindent, amit csak lehetett, mert így erőteljesebb a hatás, mintha kizárólag a CGI-re bíznánk a dolgokat.

A KÉT SZOMSZÉDVÁR

Amikor az alkotók elhatározták, hogy közös filmben hozzák össze Batmant és Supermant, azt is eldöntötték, hogy nem egyikük vagy másikuk városa lesz a helyszín, hanem a kettő együtt: Gotham és Metropolis.

„A két város rivalizálása remekül kifejezi Batman és Superman ellentétét – magyarázza Charles Roven. – Metropolis és Gotham amolyan szomszédvárak egy öböl két partján: Metropolis kozmopolitább, Gotham durvább, veszélyesebb.”

A forgatás jobbára Detroitban, Chicagóban és Michigenben zajlott, a Clark család farmján játszódó jeleneteket Yorkville-ben vették fel. A legnagyobb épített díszlet a Batcave volt.

„Azt találtuk ki, hogy minden lógjon benne, valahogy úgy, ahogy a denevérek csimpaszkodnak a barlangok mennyezetén – meséli Tatopoulos. – Még a munkaállomás is levegőben függ, egyedül a székek érintkeznek a földdel.”

A Batcave berendezése kockákból áll, amelyeket lebegő lépcső köt össze; a kockákat üvegfalak határolják, amelyeket bonyolult függesztő rendszer tart a helyén. A falakról víz folyik alá, és egy híd alatt egy kis tóba ömlik. A tervező szerves, minimalista és szorongató hatásra törekedett, hogy éreztesse a Bruce személyiségének kettősségét.

A minimalista téma egy kis üvegházban folytatódik a pusztuló Wayne Birtok alatti völgyben. „Az épület az erdő közepén fekszik, de mintha ott sem lenne – mondja a díszletterező. – Bárhová nézünk, a természetet látjuk. A berendezés is visszafogott, a leghangsúlyosabb elem a konyhafal a bortartóval, a hűtőszekrénnyel, a mosogatóval, a tűzhellyel és a kávéfőzővel. Ez a ház egy olyan ember puritán otthona, akit semmi más nem érdekel, csak a bűnözők elleni harc.”

Az üvegházat Michiganben egy régi leánytábor területén építették fel. A film utcai jelenetei jórészt Detroitban forogtak: Gothamhoz Detroit belvárosa szolgáltatta a díszletet. A filmben látható hosszú autóüldözést egy detroiti olajfinomítóban és a dokkoknál rögzítették: a forgatás hét teljes napig tartott.

Lex Luthor otthona a Michigan State University művészeti múzeumában épült meg, az észak-afrikai jelenetekhez pedig átruccantak Új-Mexikóba.

A film operatőre Snyder kipróbált munkatársa, Larry Fong volt. Míg Az Acélember javarészt kézikamerával készült, a Batman Superman ellen: Az igazság hajnalában Snyder változtatni akart. Fong ezért inkább sima, elegáns kameramozgásokkal operált, és dollyval, Technocrane-nal vagy Steadicammel dolgozott. „Reális hatásra törekedtünk – avat be az operatőr –, de egyfajta megemelt realizmusra. És a 16mm-től a 35mm-es és 65mm-en át a GoProig és az IMAX-ig mindenféle objektívet használtunk.”

Az IMAX-szal volt a legnehezebb a munka, mert ezek a kamerák nagyon és nehezek, a mélységélességük pedig kicsiny. A rendező viszont sok kameramozgást akart, úgyhogy a kameracsapatnak emberfeletti munkát kellett végeznie, hogy megfeleljen Snyder elvárásainak.

A filmzenét Hans Zimmer és Junkie XL komponálta. Lois és Clark jeleneteihez felhasználták Az Acélember zenéjét: céljuk az volt, hogy a nézőben felébresszék vele az otthonosság érzését.

Batmanhez viszont új témákat dolgoztak ki. Zimmer Bruce Wayne karakteréből indult ki, a természetének kettősségét, a fényt és a sötétséget, a tomboló haragot és az igazságkeresés vágyát igyekezett zenébe foglalni. (Intercom)