Nem túl gyakran fordul elő a filmtörténelem során, hogy egy rendező már az első nagyjátékfilmjével Oscar-díjat nyerjen, majd egy Golden Globe-díj jelölést is bezsebeljen. Jiří Menzelnek ez mégis sikerült az 1967-ben megjelent Szigorúan ellenőrzött vonatokkal.
Bohumil Hrabal azonos című regénye alapján készült film története szerint Milos, a fiatal srác segédtisztként dolgozik egy kis vidéki vasútállomáson. A második világháború éppen teljesen feldúlja Európát, a front pedig egyre közeledik. Milos azonban egyáltalán nem akar hős lenni, máson sem jár az esze, hogy végre elveszíthesse egyre kínosabbá váló szüzességét.
A Barrandov Stúdiónak már a megfelelő rendezőt sem sikerült zökkenőmentesen megtalálnia. Eredetileg ugyanis Evald Schormot és Vera Chytilovát szerették volna erre a produkcióra szerződtetni, akik nem vállalták a munkát, így végül az akkoriban a szakmában szinte teljesen ismeretlennek számító Menzelre esett a választás. A fiatal rendező és a könyv szerzője közeli ismeretségben álltak egymással, így a film forgatókönyvén is együtt dolgoztak a továbbiakban.
Sajnos később azonban a szereplőválogatás sem zajlott minden akadályok nélkül. Menzel ugyanis közel 15 profi színészt hallgatott meg a film főszerepére, azonban egyiket sem tartotta megfelelőnek. Mindezek után felmerült, hogy maga formálná meg Milos karakterét, de be kellett látnia, hogy túlságosan idős a szerephez. Végül az elismert költő, Ladislav Fikar felesége ajánlotta Menzel figyelmébe az akkor országos népszerűségnek örvendő popsztárt Václav Neckářt, aki úgy tűnik színészként is nagyon jól megállta a helyét.
