Rendkívül egyszerű ábrázolása az emberiség végjátékának, és mégis micsoda hatást vált ki azokban a nézőkben, akiknek van már utóda. (Talán főleg a gyermekes apákban. Pláne minél azonosabb a filmbeli család felépítésével.) Az apa-fia, apa-lánya kapcsolat is csak apró momentumokban van ismertetve, de azok olyan találók, hogy minden karakter a helyére kerül, mire a történet motorja felpörögne. Nem emlékszem hasonlóra.
Az első bolygós események után valami elképesztő módon van kialakítva a drámai folyam. És itt figyeltem fel a film egyik legfontosabb és legbefolyásolóbb hatáskeltőjére, a zenére, pedig már az elején is hatalmas zenei hanghatásokat kapunk, de bennem itt tudatosult Hans Zimmer különleges, önmagától is eltérő (talán hasonlíthatom Ennio Morricone egyediségéhez) alkotása. Nem hiszem, hogy ezt ennyire előre látta volna bárki. Ebben a filmben annyira a maximumon van minden, mint anno a Star Wars IV-ben. Bizony oda is kellett egy John Williams. Ezekből a filmekből, ha levennénk a zenét, nem értek volna el sok mindent. Szerintem.
Nagyszerű íve van a filmnek, sőt egy tökéletes kört ír le. Ez egy valódi alkotás lett. Nem egy művészfilm, amibe bele kell magyarázni a szépséget. Nem egy akciófilm, amit tele kell rakni fegyverropogással, hogy végig ébren maradjon az ember. Nem vígjáték, amiben mára már nincsenek tabuk, a nevettetésért feláldozva minden erkölcsi tartást. Nem kaland, hogy csöbörből vödörbe kerüljenek a szereplők. Hanem minden egyben, erős érzelmekkel és tudományos elképzeléssel/fikciókkal.
Szinte biztos, hogy nem tetszett volna fiatalabb koromban, csak családosként érintett meg úgy, ahogyan a stáb szerette volna.
90 Csillagok között (2014)
A Föld órája a végéhez közeledik, az emberiség lassan feléli minden tartalékát. A civilizációnak fel kell készülnie a pusztulásra. Azonban nem mindenki hajlandó belenyugodni... több»
Szereplők: Matt Damon, Matthew McConaughey, Anne Hathaway, Michael Caine, Jessica Chastain
