Egy újabb remake, ezúttal Stephen King könyvtárából. A szakmabeliek, kritikusok és persze a nézők is mindig összehasonlítják az eredetivel, ha remake-ről van szó. Ezzel nincs is baj, hiszen vagy negatív vagy pozitív irányba mindig lehet elemezgetni a múltat és a jelent. Ez esetben King egyik leghíresebb regényéről van szó. Azért lehet ez a helyzet egy picivel másabb, mert maga King volt a 89-es horrorfilm forgatókönyvírója, míg a rendezői széket Mary Lambert foglalta el. Volt szerencsém látni az eredeti King adaptációt, és persze a 2019-es Kedvencek temetőjét is Jason Clarke-kal és John Lithgow-val a fedélzeten. Én úgy gondolom, nem szabad összehasonlítani a kettőt, hiszen míg beszélünk a szüleinknek szóló filmről, úgy az már a mi szemünknek és ingerküszöbünknek kevés, még akkor is, ha az az eredeti. A történet akkor hűbb volt a regényhez, de a 2019-es feldolgozás úgy gondolom, akkor is tartotta a tőle elvárt szintet, pusztán fejlettebb megoldásokkal apelláltak, ami napjainkban már természetes. Jó atmoszférával ment végig a játékidő, és helyenként roppant izgalmas és libabőrt keltő volt Kevin Kölsch és Dennis Widmyer filmje. Egy kellőképpen jóra sikeredett misztikus-horrorfilm, ha már csak az elmúlt évek horrorjaiból indulunk ki, akkor ez a film egészen jónak mondható.
Egy újabb remake, ezúttal Stephen King könyvtárából. A szakmabeliek, kritikusok és persze a nézők is mindig összehasonlítják az eredetivel, ha remake-ről van szó. Ezzel nincs is baj, hiszen vagy negatív vagy pozitív irányba mindig lehet elemezgetni a múltat és a jelent. Ez esetben King egyik leghíresebb regényéről van szó. Azért lehet ez a helyzet egy picivel másabb, mert maga King volt a 89-es horrorfilm forgatókönyvírója, míg a rendezői széket Mary Lambert foglalta el. Volt szerencsém látni az eredeti King adaptációt, és persze a 2019-es Kedvencek temetőjét is Jason Clarke-kal és John Lithgow-val a fedélzeten. Én úgy gondolom, nem szabad összehasonlítani a kettőt, hiszen míg beszélünk a szüleinknek szóló filmről, úgy az már a mi szemünknek és ingerküszöbünknek kevés, még akkor is, ha az az eredeti. A történet akkor hűbb volt a regényhez, de a 2019-es feldolgozás úgy gondolom, akkor is tartotta a tőle elvárt szintet, pusztán fejlettebb megoldásokkal apelláltak, ami napjainkban már természetes. Jó atmoszférával ment végig a játékidő, és helyenként roppant izgalmas és libabőrt keltő volt Kevin Kölsch és Dennis Widmyer filmje. Egy kellőképpen jóra sikeredett misztikus-horrorfilm, ha már csak az elmúlt évek horrorjaiból indulunk ki, akkor ez a film egészen jónak mondható.