E. Seigner (eléggé löttyedtté vált a Keserű méz forgatása óta, valószínűleg a két Polanski-gyerek megszülése következtében) miatt próbáltam megnézni ezt a Polanski-filmet, de egy óra elteltével meguntam ezt a lefényképezett színházat, Két szereplős film – semmi filmszerűség nem volt benne – csak pofázás… Őszintén szólva nem is értettem a koncepciót. Érdekes, hogy a férfi főszereplő kiválasztásánál a rendező általában törekszik arra, hogy a színészek eléggé hasonlítsanak saját maga ifjúkori énjére. Polanski tapasztalatom alapján képes zseniálisat is, meg bűnrosszat is készíteni. Ez a film – szerintem – az utóbbi kategóriába tartozik. Van még egy olyan kérdés, amire nem találom a választ; mi a fészkes fenéért mentek Párizsból haza, Lengyelországba, amikor már ott német megszállás volt!? Származásuk miatt szinte a biztos vesztükbe rohantak. Rejtett mazochizmus munkált bennük? Lehet, hiszen ez a rendezése is Leopold von Sacher-Masoch (1836–1895) könyve alapján készült.
E. Seigner (eléggé löttyedtté vált a Keserű méz forgatása óta, valószínűleg a két Polanski-gyerek megszülése következtében) miatt próbáltam megnézni ezt a Polanski-filmet, de egy óra elteltével meguntam ezt a lefényképezett színházat, Két szereplős film – semmi filmszerűség nem volt benne – csak pofázás… Őszintén szólva nem is értettem a koncepciót. Érdekes, hogy a férfi főszereplő kiválasztásánál a rendező általában törekszik arra, hogy a színészek eléggé hasonlítsanak saját maga ifjúkori énjére. Polanski tapasztalatom alapján képes zseniálisat is, meg bűnrosszat is készíteni. Ez a film – szerintem – az utóbbi kategóriába tartozik. Van még egy olyan kérdés, amire nem találom a választ; mi a fészkes fenéért mentek Párizsból haza, Lengyelországba, amikor már ott német megszállás volt!? Származásuk miatt szinte a biztos vesztükbe rohantak. Rejtett mazochizmus munkált bennük? Lehet, hiszen ez a rendezése is Leopold von Sacher-Masoch (1836–1895) könyve alapján készült.