Nyilván semmi köze a kettőnek egymáshoz, de A szabadság útja kicsit olyan, mintha Jack és Rose túlélték volna a hajótörést, és a boldogító igen kimondása után meg kéne próbálkozniuk a való élettel és a szürke hétköznapokkal. Egyébként nem igazán értettem a film alap felvetését, ezért nagyjából magát a filmet sem, és ezek a történetek mindig csak arra emlékeztetnek, hogy egyeseknek mennyire sok idejük van arra, hogy rosszul érezzék magukat.
Nyilván semmi köze a kettőnek egymáshoz, de A szabadság útja kicsit olyan, mintha Jack és Rose túlélték volna a hajótörést, és a boldogító igen kimondása után meg kéne próbálkozniuk a való élettel és a szürke hétköznapokkal. Egyébként nem igazán értettem a film alap felvetését, ezért nagyjából magát a filmet sem, és ezek a történetek mindig csak arra emlékeztetnek, hogy egyeseknek mennyire sok idejük van arra, hogy rosszul érezzék magukat.