Úgy tűnik, hogy Jon Favreau rendező nemcsak a vashoz ért s a konyhában mozog otthonosan, hanem jól elboldogul a dzsungelben is, még ha csak számítógéppel létrehozott formában is. Rudyard Kipling örök érvényű klasszikusa mindössze 3 élőszereplős megvalósítást ért meg 2016 előtt, ezek közül kettő - a Maugli, a dzsungel fia Stephen Sommers (A múmia 1-2) rendezésében és a csak videón napvilágot látott The Jungle Book: Mowgli’s Story - a Disney égisze alatt a ’90-es években került bemutatásra, a legelső filmváltozat azonban 1942-es, és magyar vonatkozással bír: a Korda-fivérek forgatták le élő állatok asszisztálásával. A legújabb adaptáció ehhez képest a kornak megfelelő technikával, végig számítógéppel generált, illetve helyenként bábokkal életre keltett állatfigurákkal, virtuális helyszíneken készült el - a stáb ki se tette a lábát a Los Angeles-i stúdióból. Így az “élőszereplős” kifejezés finoman szólva is erős túlzás!
Úgy tűnik, hogy Jon Favreau rendező nemcsak a vashoz ért s a konyhában mozog otthonosan, hanem jól elboldogul a dzsungelben is, még ha csak számítógéppel létrehozott formában is. Rudyard Kipling örök érvényű klasszikusa mindössze 3 élőszereplős megvalósítást ért meg 2016 előtt, ezek közül kettő - a Maugli, a dzsungel fia Stephen Sommers (A múmia 1-2) rendezésében és a csak videón napvilágot látott The Jungle Book: Mowgli’s Story - a Disney égisze alatt a ’90-es években került bemutatásra, a legelső filmváltozat azonban 1942-es, és magyar vonatkozással bír: a Korda-fivérek forgatták le élő állatok asszisztálásával. A legújabb adaptáció ehhez képest a kornak megfelelő technikával, végig számítógéppel generált, illetve helyenként bábokkal életre keltett állatfigurákkal, virtuális helyszíneken készült el - a stáb ki se tette a lábát a Los Angeles-i stúdióból. Így az “élőszereplős” kifejezés finoman szólva is erős túlzás!