Peckinpah egyik legjobb filmje. Tele van az egész film nem várt fordulatokkal, nincs az az érzés az emberben - mint a legtöbb blockbuster esetén - hogy a film 15. percében már tudom mi fog történni a következő másfél órában. Kapunk egy jó nagy adagot a mexikói nyomor- (vagy legalábbis szegény) negyedek (néhol romantikus) esztétikájából és kilátástalanságából, ezzel szembe állítva pedig a kifizetődő bűn, vagyis a jómódú gengszterek - a szegény dolgozó kisvárosi közösség tagjaihoz képest - meglehetősen ambivalens értékrendjéből. Az egész film cselekményének fő mozgatórugója a pénz: a pénz, amiért átlépünk bármilyen erkölcsi határt, feláldozzuk emberi kapcsolatainkat vagy akár saját magunkat. A film sok erkölcsi kérdést vet föl a nézőben, az elejétől a végéig. Exploitation jelenetekből sincs hiány, a mexikói színésznőt, Isela Vegát többször láthatjuk fedetlen keblekkel, mint ruhában; látványos lövöldözésekkel, autós hajsza jelenetekkel már sokkal szűkmarkúbb volt a rendező, de ezért cserébe - a női kebleket kevésbé kedvelő nézőket - festői, hangulatos, mexikói tájakkal nyűgözi le. Műfaját tekintve egy érdekes téma. Ha a sztoriban az autókat lovakra, a gengsztereket cowboyokra és a Mexikói látványt a Vadnyugatra cseréljük, egy klasszikus western sztorit kapunk modernista köntösben. Összességében egy fordulatos, izgalmas és nem utolsósorban esztétikus outlaw/quest filmet kapunk, ami ennek ellenére nem megy a társadalmi kritika és a mondanivaló rovására.
Peckinpah egyik legjobb filmje. Tele van az egész film nem várt fordulatokkal, nincs az az érzés az emberben - mint a legtöbb blockbuster esetén - hogy a film 15. percében már tudom mi fog történni a következő másfél órában. Kapunk egy jó nagy adagot a mexikói nyomor- (vagy legalábbis szegény) negyedek (néhol romantikus) esztétikájából és kilátástalanságából, ezzel szembe állítva pedig a kifizetődő bűn, vagyis a jómódú gengszterek - a szegény dolgozó kisvárosi közösség tagjaihoz képest - meglehetősen ambivalens értékrendjéből. Az egész film cselekményének fő mozgatórugója a pénz: a pénz, amiért átlépünk bármilyen erkölcsi határt, feláldozzuk emberi kapcsolatainkat vagy akár saját magunkat. A film sok erkölcsi kérdést vet föl a nézőben, az elejétől a végéig. Exploitation jelenetekből sincs hiány, a mexikói színésznőt, Isela Vegát többször láthatjuk fedetlen keblekkel, mint ruhában; látványos lövöldözésekkel, autós hajsza jelenetekkel már sokkal szűkmarkúbb volt a rendező, de ezért cserébe - a női kebleket kevésbé kedvelő nézőket - festői, hangulatos, mexikói tájakkal nyűgözi le. Műfaját tekintve egy érdekes téma. Ha a sztoriban az autókat lovakra, a gengsztereket cowboyokra és a Mexikói látványt a Vadnyugatra cseréljük, egy klasszikus western sztorit kapunk modernista köntösben. Összességében egy fordulatos, izgalmas és nem utolsósorban esztétikus outlaw/quest filmet kapunk, ami ennek ellenére nem megy a társadalmi kritika és a mondanivaló rovására.