A filmtől elájultam amikor megnéztem, de miután elolvastam a könyvet, utána alig bírtam ránézni a filmre. Azonban mégis 5 csillagot adok, mert szerintem egy film sem képes tökéletes képet adnia Középfölde világáról, hangulatáról, de ez a film legalább súrolta a hangulatot, ami már elég volt ahhoz, hogy magába szippantsa az embert ebbe a világba, így elismerésem a film készítőinek is.
Nekem a zene ebben a részben nem tetszett annyira, mint az 1. részben. Tetszett azonban a változtatás a könyvhöz képest, amikor Legolas tünde barátja (Aki helyett Arwen lovagolt az első részben megmentve Frodót) harcolt az emberek oldalán. A legnagyobb áldozatot itt a tündék hozták, ami sokkal nemesebb szintre emelte őket fajuk alapvetően nemesebb mivoltán felül is, itt jött az első bizsergés. Aztán ott van a csata, ami a könyvben talán tömören talán 15 oldal lehetett, itt meg 1 óra csatázás biztosan volt a filmben. Szerintem nagyon jól kiegészíti egymást a film és a könyv. A könyvben nem elevenedik meg a csata részletessége a szemünk előtt ennyire, és szinte jelentéktelen hangsúlyt kap az ármánykodás, a reményvesztettség és egyéb érzelmi túlcsordulásokkal szemben.
Talán a gyűrűk urának köszönhető az, hogy kicsit bátrabban nyúlnak fantasy filmek gyártásához manapság, mert az igény ezen mű után már megalapozódott.
A filmtől elájultam amikor megnéztem, de miután elolvastam a könyvet, utána alig bírtam ránézni a filmre. Azonban mégis 5 csillagot adok, mert szerintem egy film sem képes tökéletes képet adnia Középfölde világáról, hangulatáról, de ez a film legalább súrolta a hangulatot, ami már elég volt ahhoz, hogy magába szippantsa az embert ebbe a világba, így elismerésem a film készítőinek is.
Nekem a zene ebben a részben nem tetszett annyira, mint az 1. részben. Tetszett azonban a változtatás a könyvhöz képest, amikor Legolas tünde barátja (Aki helyett Arwen lovagolt az első részben megmentve Frodót) harcolt az emberek oldalán. A legnagyobb áldozatot itt a tündék hozták, ami sokkal nemesebb szintre emelte őket fajuk alapvetően nemesebb mivoltán felül is, itt jött az első bizsergés. Aztán ott van a csata, ami a könyvben talán tömören talán 15 oldal lehetett, itt meg 1 óra csatázás biztosan volt a filmben. Szerintem nagyon jól kiegészíti egymást a film és a könyv. A könyvben nem elevenedik meg a csata részletessége a szemünk előtt ennyire, és szinte jelentéktelen hangsúlyt kap az ármánykodás, a reményvesztettség és egyéb érzelmi túlcsordulásokkal szemben.
Talán a gyűrűk urának köszönhető az, hogy kicsit bátrabban nyúlnak fantasy filmek gyártásához manapság, mert az igény ezen mű után már megalapozódott.