Tony Scott nagyon hiányzik az álomgyárból, jó néhány kultfilm fűződik a nevéhez. Talán ez nem tartozik közéjük, de mindenképpen vannak benne zseniális jelenetek, megspékelve Hans Zimmer fülbemászó muzsikájával. Nekem és szerintem sokak kedvenc jelenete a két legenda, Hopper és Walken közti eszmecsere... történelmet ilyen megvilágításban még tuti nem elemeztek. A főszereplő páros között működik a kémia, mikor Gandolfini péppé veri csóró exprostit, majd visszakapja mindazt még durvábban, na ott lejön az a bizonyos civilizációs máz, és láthatjuk valójában mi is az ember... A végső leszámolás után pedig John Woo is elégedetten csettinthetett. Egy mára sajnos kissé elfeledett klasszikus ez egy zseniális rendezőtől.
Tony Scott nagyon hiányzik az álomgyárból, jó néhány kultfilm fűződik a nevéhez. Talán ez nem tartozik közéjük, de mindenképpen vannak benne zseniális jelenetek, megspékelve Hans Zimmer fülbemászó muzsikájával. Nekem és szerintem sokak kedvenc jelenete a két legenda, Hopper és Walken közti eszmecsere... történelmet ilyen megvilágításban még tuti nem elemeztek. A főszereplő páros között működik a kémia, mikor Gandolfini péppé veri csóró exprostit, majd visszakapja mindazt még durvábban, na ott lejön az a bizonyos civilizációs máz, és láthatjuk valójában mi is az ember... A végső leszámolás után pedig John Woo is elégedetten csettinthetett. Egy mára sajnos kissé elfeledett klasszikus ez egy zseniális rendezőtől.