Tiszta románc (1993)

A beígért tizedik Tarantino film igazából már most is létezik, bár ennek a rendezőjét Tony Scottnak jegyzik, de a forgatókönyvet Tarantino írta. Szellemiségében teljes mértékben olyan darab, amelyeket a videoáruházban évekig dolgozó, mára már kultikussá vált direktor a későbbiekben készített. Ennek a filmnek a jövedelme tette részben lehetővé, hogy elkészítse a „Kutyaszorítóban” című művét. Innen töretlenül szárnyalt a karrierje. Tarantino szerint „a '90-es évek talán legjobb romantikus filmje” nem a történetével hat, hanem a megvalósítással, a karakterek színességével és főként az utánozhatatlan dialógusok sorozatával. Gyakorlatilag fél Hollywood szinte cameo szinten szerepel benne. Számomra a legviccesebb figura a kábítószertől elszállt agyú Floyd volt, akit a már akkor eléggé ismert Brad Pitt játszott. Talán a legemlékezetesebb jelenet Clarence apja (Dennis Hopper) és a szicíliai származású maffiózó (Christopher Walken) kihallgatásos szcénája. Pokolian mulatságos a szicíliaiak származásáról szóló „elmélet”, amelyet Vincenzo Coccotti a tőle elvárható módon „jutalmazott”. Két befejezés is készült a filmhez, de nem a sötét tónusú került a végére. Az idillikus ending azonban gunyoros értelmezése a szokásos amerikai befejezéseknek. Szólni kell még a szerelmespárt játszó két színészről is; Alabama (Patricia Arquette, aki jóval később a „Sráckor”-ban nyújtott alakításáért számtala... több»

"A szicíliaiak a niggerektől származnak." Ez a film egyszerűen zseniális! Mind Christian Slater, mind Patricia Arquette játéka nagyon tetszett, holott mára már mindketten majdhogynem a feledésbe merültek (igaz, a színésznőnek nagyon jót tett a Sráckor okozta felhajtás). Emellett pedig a melékszerepekben is kiváló színészek vannak, de mégsem lopják el a reflektorfényt az igazi főszereplőkről (Gary Oldman ezzel a fura kinézettel valami hihetetlen, valamint Dennis Hopper és Christopher Walken jelenete, arra meg nem tudok szavakat találni, annyira zseniális). Korai Tarantino munka ez, már a Kutyaszorítóban után, de még a Ponyvaregény előtt, s már itt megvan mindaz, amiért ennyien szeretik ezt a csávót, s nem lehet figyelmen kívűl hagyni azt, mennyi hasonlóság van Clarence és a fiatal QT között (épp mostanában olvastam egy Tarantino-életrajzot). Ami mellett pedig még nem lehet elmenni, az a zene. Gyakorlatilag egyből magával ragadott, erre pedig csak a legnagyobb zeneszerzők képesek. Egyszerűen minden a helyén van ebben a filmben, az egyik legkellemesebb élményt nyújtotta azok közül, amelyeket mostanában láttam.

Minden ízében jelen van, hogy az eredeti történetet Tarantino írta. Így lesz ez, egy pörgős, csúcsra járatott urban thriller, egyedi karakterekkel, remek dumákkal és nem kevés erőszakkal.

Remek színészi gárda rázódott össze erre a filmre is, akik egytől egyig kiválóan alakítanak. A történetet is érdekesnek találtam, remekül fel van építve.

Pörgős, akciódús film. Folyamatosan cselekményes, nem unatkoztam rajta egy percig sem. Ami hátránya hogy kissé sablonosnak mondható, nem túl egyedi. Átlaghoz képest jobb!

Rémes amit itt előadtak. Ezt is lehet művelni, de nekem ez nem volt szimpatikus. Gyenge eresztésű történetet adtak el. Elég karcsú volt a rendezés és karakterek sem voltak a toppon így hát ez nem is lett kedvencem. Természetesen csak 1 csillagot érdemel.

A párbeszédeknek és az akcióknak köszönhetően nem unatkozhatunk.Klassz a színészi társulat akiket a filmbe raktak.Egyszerű a történet de nagyon jó és tele van filmes utalásokkal.