Az első, ami megfogott benne az a jellegzetes korzikai táj. De sajnos ez volt az utolsó is. Én egy szórakoztató francia vígjátékot vártam, erre kaptam valamit, ami se nem vicces, se nem elég komoly, de még csak nem is érdekes. Sok jót a szereplőkről sem tudok elmondani. A két csaj (főleg a fiatalabb) a végletekig ellenszenves, igazi gusztustalan pics@k. De az apák se jobbak. Az egyik sír a házassága miatt és fel van háborodva, hogy a neje máshol nyaral, de azért elkezdi fűzni az elő szembejövő nőt. A másikban meg annyi akaraterő sincs, hogy ellenálljon a legjobb barátja kiskorú lányának csábításának. Ezzel a négy erősen unszimpatikus karakterrel próbálnak eladni nekünk egy véleményem szerint vígjátéknak szánt filmet, csak sajnos kimaradt egy igen fontos összetevő: a humor. Annyiban tudok egyetérteni vele, hogy valóságos a jellemábrázolás, hiszen a mai lányok többsége tényleg ilyen. Mindent meg akarnak kapni és ha valami nem lehet az övék, vagy olyan történik, ami nem tetszik nekik, akkor megy a hiszti és a bűnbak keresés. A lezárása elég egyszerűre sikeredett, ha ezt annak lehet egyáltalán nevezni. A rendező nem akart belemenni egy végső vitába és/vagy egy sírós-nevetős kibékülésbe, inkább ránk és a képzelőerőnkre hagyta a végkifejletet. Szerintem egy drámai, vagy inkább tragikus befejezés illett volna ehhez az egyébként sem vicces filmhez. Egy másik dolog, amin fennakadtam, azok a zenék voltak. A sepregetés közbeni Lean on vagy a Diamond egyáltalán nem illett bele sem a tájba, sem a szituációkba. Szerintem valami lágyabb, régi francia sanzonzene jobban passzolt volna a filmhez. Egy Vincent Cassel filmtől többet vártam.
Az első, ami megfogott benne az a jellegzetes korzikai táj. De sajnos ez volt az utolsó is. Én egy szórakoztató francia vígjátékot vártam, erre kaptam valamit, ami se nem vicces, se nem elég komoly, de még csak nem is érdekes. Sok jót a szereplőkről sem tudok elmondani. A két csaj (főleg a fiatalabb) a végletekig ellenszenves, igazi gusztustalan pics@k. De az apák se jobbak. Az egyik sír a házassága miatt és fel van háborodva, hogy a neje máshol nyaral, de azért elkezdi fűzni az elő szembejövő nőt. A másikban meg annyi akaraterő sincs, hogy ellenálljon a legjobb barátja kiskorú lányának csábításának. Ezzel a négy erősen unszimpatikus karakterrel próbálnak eladni nekünk egy véleményem szerint vígjátéknak szánt filmet, csak sajnos kimaradt egy igen fontos összetevő: a humor. Annyiban tudok egyetérteni vele, hogy valóságos a jellemábrázolás, hiszen a mai lányok többsége tényleg ilyen. Mindent meg akarnak kapni és ha valami nem lehet az övék, vagy olyan történik, ami nem tetszik nekik, akkor megy a hiszti és a bűnbak keresés. A lezárása elég egyszerűre sikeredett, ha ezt annak lehet egyáltalán nevezni. A rendező nem akart belemenni egy végső vitába és/vagy egy sírós-nevetős kibékülésbe, inkább ránk és a képzelőerőnkre hagyta a végkifejletet. Szerintem egy drámai, vagy inkább tragikus befejezés illett volna ehhez az egyébként sem vicces filmhez. Egy másik dolog, amin fennakadtam, azok a zenék voltak. A sepregetés közbeni Lean on vagy a Diamond egyáltalán nem illett bele sem a tájba, sem a szituációkba. Szerintem valami lágyabb, régi francia sanzonzene jobban passzolt volna a filmhez. Egy Vincent Cassel filmtől többet vártam.