Az az igazság, hogy tényleg nem sokra emlékszem belőle. Megy a csihi-puhi végig. Viszont végig oda lehetett rá figyelni legalább fél gőzzel. Ilyen tekintetben jobb, mint az átlagfilmek. Másrészt Charlize Theron a tehetségén túl mutatós is. Ebben a filmben is igazán szép. Az egyetlen zavaró dolog, amit még mindig nem bírtam megszokni, a fizikai törvények semmibevétele. Értem én, hogy a látvány miatt repülnie kell a megütött vagy meglökött embernek. De amikor egy 50 kilós test fejt ki erőt egy 120 kilósra – megtámasztás nélkül –, s az elkezd repülni, vagy úgy dobja át vállon, mint egy 5 kilós virágföldes zsákot... Hát, ezek azért sokat rontanak az élményen. Realisztikusabb harcokkal élvezhetőbbek lennének a filmek – számomra legalábbis.
Az az igazság, hogy tényleg nem sokra emlékszem belőle. Megy a csihi-puhi végig. Viszont végig oda lehetett rá figyelni legalább fél gőzzel. Ilyen tekintetben jobb, mint az átlagfilmek. Másrészt Charlize Theron a tehetségén túl mutatós is. Ebben a filmben is igazán szép. Az egyetlen zavaró dolog, amit még mindig nem bírtam megszokni, a fizikai törvények semmibevétele. Értem én, hogy a látvány miatt repülnie kell a megütött vagy meglökött embernek. De amikor egy 50 kilós test fejt ki erőt egy 120 kilósra – megtámasztás nélkül –, s az elkezd repülni, vagy úgy dobja át vállon, mint egy 5 kilós virágföldes zsákot... Hát, ezek azért sokat rontanak az élményen. Realisztikusabb harcokkal élvezhetőbbek lennének a filmek – számomra legalábbis.