Ha az űrverseny feszült, egyben izgalmas éveire gondolunk, csak ritkán juthat eszünkbe egy kulcsszerepet játszó, ám igencsak alulreprezentált réteg: az űrprogramon dolgozó afroamerikai nők csoportja.
Igen, ez a mozgalmas időszak noha a fejlődés és haladás jegyében telt, mégis tele volt ellentmondásokkal. A feketék és fehérek névlegesen egyenlőek voltak, előbbiek mégis általános szegregációnak és társadalmi megkülönböztetésnek voltak kitéve. Az Egyesült Államok az emberiség legnagyobb lépésére, a Holdra szállásra készült, de a fekete diákok nem tanulhattak együtt a fehérekkel, és a nők karrierépítő törekvéseit sem nézték jó szemmel. A NASA fekete nőket alkalmazott matematikusokként, viszont a fehér dolgozóktól elszeparált irodát kaptak, és még a fehérek részére fenntartott mosdókat sem használhatták.
Mindezek ellenére ezek a nők nem adták fel, és aktív résztvevői voltak az űrprogramnak. Theodore Melfi megtörtént eseményeket feldolgozó filmje (mely Margot Lee Shetterly azonos című könyvén alapszik), 3 valós személy, Katherine Johnson, Dorothy Vaughan és Mary Jackson történetét ragadja ki, és az ő élet- és karrierútjukon keresztül mutatja be a '60-as évek Amerikájának korszellemét, általános közhangulatát, társadalmi berendezkedését – és nyíltan, de korántsem hatásvadász módon beszél rasszizmusáról és szexizmusáról is.
3 tehetséges és többre hivatott nő küzdelmeit mutatja be, akik elé a bőrszínükből és/vagy nemükből származó előítéletek gördítettek folyamatosan akadályokat.
Dorothy (Octavia Spencer) a fekete nők részlegének csoportvezetői feladatait látja el több mint 1 éve, mégsem alkalmazzák állandó csoportvezetőként, mert erre a részlegre egyszerűen feleslegesnek tartják a hivatalos csoportvezetői posztot.
Mary (Janelle Monáe) matematika és fizika alapdiplomával rendelkezik, de női mérnököket nem szívesen alkalmaznak, az éppen induló mérnökképzés pedig egy fehér iskolában zajlik, ahová bőrszíne miatt nem járhat.
Katherine (Taraji P. Henson) a Mercury-program keretében végez számításokat, azonban hiányos adatokkal kell dolgoznia, mert a megbeszéléseken nem vehet részt nőként.
A számtalan akadályt és nehézséget a film minden sallangtól és szájbarágástól mentesen mutatja be, hősnői ereje és úttörő szelleme pedig éppen a nehézségek leküzdésében, és nem azok passzív átélésében mutatkozik meg.
Ezáltal A számolás joga egy elgondolkodtató, és néhol elszomorító, mégis felemelő élmény tud lenni, pozitív végkicsengése pedig inspiráló lehet mindenki számára.
89 A számolás joga (2016)
dráma | életrajzi | történelmi
Az ötvenes évek vége: az Egyesült Államok elképesztő hajszával igyekszik legyőzni az űrversenyben Oroszországot. De már úgy tűnik, pénz, ész és elszántság mind kevés... több»
Szereplők: Kevin Costner, Kirsten Dunst, Jim Parsons, Octavia Spencer, Mahershala Ali
