A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

A film remekül bemutatja a hatvanas évekbeli Amerikát, a színes bőrűek szegregációját, a kirekesztettséget, hátrányos helyzetüket. Tetszett a bíróval történő diskurzus a mérnöki vágyakkal rendelkező hölgytől, és ahogy kitartásának köszönhetően meg is... több» lett az eredménye. Jó volt a színészi játék, örültem Costnernek, Dunstnak és Spencernek. Illetve a filmbéli Katrine Gobl/Johnson is nagyon jól játszotta a szerepét. Az elején, mikor még kislányként mutatják, a zseni kislány szinkronja ugyanaz (Azurák Zsófia), aki Mary Adlernek kölcsönözte a hangját a Tehetség (Gifted) c. filmben. Minden a helyén volt a filmben, mindezek ellenére engem mégsem tudott úgy igazán megérinteni.

A számolás joga egy újabb érdekes nézőpontból mutatja be a fekete nők helyzetét a '60-as évek Amerikájában, ezúttal nem a szolgálók életét ismerhetjük meg, mint néhány évvel ezelőtt a fantasztikus A segítségben, hanem olyan intelligens és feltörekvő ... teljes kritika»

Nagyon tetszett a film története, remek stílusa volt. Mindhárom nő karaktere remekül ki volt dolgozva, pazar zenék voltak benne és magara a története már-már hihetetlen. Mint ahogy az is, hogy nem kapott Oscart.

Az biztos, hogy remek karakterek voltak a filmben, nekem mégis kissé átlagos volt inkább semmint kiemelkedő. Ez nem jelenti, hogy ne lett volna szórakoztató, csak nem volt nagy durranás.

Ma már mindenkiről csinálnak filmet. Ez ebben az esetben nem olyan nagy gáz, mert itt egy egész jót sikerült alkotni, de előbb-utóbb beleesnek majd abba a hibába, hogy egyre kevésbé érdekes dolgokat is megfilmesítenek. Remélem nem fognak minden "első... több»ről" filmet forgatni. Őszintén szólva kicsit furcsa a magyar cím. Értem én, hogy szó szerint nem lett volna jó ötlet lefordítani, de egy hasonló címet adhattak volna. A néhány drámaibb, érzelmesebb jelenetet leszámítva elég könnyed, humoros hangulatú film. Nem túl pörgős, de nem is unalmas. Aki a körömrágást és a feszültséget várja, az csalódni fog.

Egyszer meg lehetett nézni a három színes bőrű matekzseni nő történetét akik az űr-versenyfutás idején a NASA alkalmazottjai voltak. A valóságban is élt hősnők fényképeit a film végén meg is mutatják, ennek ellenére nem hiszem, hogy az események a fi... több»lmben bemutatott módon történtek. A szegregáció mindkét részről megszégyenítő volt, de lehet, hogy még napjainkban is lappangva továbbél.

Alapvetően kedvelem ezt a filmet, hiszen hálivúdi klisékkel, de érthetővé teszi, miként bántak a nőkkel és a feketékkel a 60-as években. De a számolásos részek egészen bugyuták. Annyira érthetővé akarták tenni mindenki számára az űrrepülés számításait, hogy végül inkább egy gyerekjátékra hasonlít az eredmény: figyu, akkor te csinálj úgy, mintha nagyon számolnál, én meg majd töröm a fejem, mint egy főnök...