A Pentagon titkai

Számomra mindig izgalmasak azok a filmek, amelyek a média világát mutatják be. Amerikában pedig (mint általában minden) ez is sokkal grandiózusabbnak tűnik, én meg mindig csak tátom a számat, hogy milyen élmény lehet egy ekkora szerkesztőségben dolgozni. A minden négyzetméteren íróasztallal, a kávé-, és cigarettaszagú szerkesztőségi ülésekkel, ahol megbeszélik, milyen anyaggal tudnának valami nagyot dobbantani (a film ezt is ügyesen megmutatja, kezdetben azt hiszik, hogy az elnök lányának esküvője lesz a legnagyobb sztorijuk, aztán ezt gyorsan felülírta a történelem). Na meg a rohangáló gyakornokokkal, akik bármire képesek azért, hogy belekerüljenek ebbe a csábító mókuskerékbe, mert úgy sejtik, itt dőlnek el a fontos dolgok. A médiának bizony óriási hatalma van, olykor azonban ezt a hatalmat jóra is lehet fordítani, az igazság leleplezésére, s még ha nem is a The Washington Post indította el a lavinát a valóságban. hanem a New York Times, azért a Post nagyot vállalt azzal, hogy a sajtózárlat idején mert belenyúlni a darázsfészekbe. Ugyan azt csak fel-felvillantja a film, hogy hogyan mehetett (és valószínűleg megy most is) a vezető sajtóorgánumok egymás közötti csatározása, ez simán megérdemelne egy saját filmet. Meryl Streep lassan olyan helyzetbe kerül, mint a stréber diák, akit bántják az iskolában, mert jól tanul. Minden alakításáért jelölik, de nem tehet róla, hisz olyan természetességgel hozza mindig a legjobb formáját, hogy nem csoda, hogy bérelt helye van a jelöltek között. A Pentagon titkaiban kezdetben azt gondoltam, hogy talán túlzás lesz a jelölése, aztán rá kellett döbbennem, hogy mégsem. Egy olyan női karakter, aki a férfiak által uralt világban vezető szerepbe kerül (az már mellékes, hogy a férje örökségét viszi tovább, s ilyen formán a beosztottjai egy pillanatig nem veszik őt komolyan), szinte Streepnek lett megírva. Azzal, hogy a Post végül leközli a Pentagon titkos anyagait, s döntését Kay egy születésnapi party-n közli, aztán nemes egyszerűséggel elmegy aludni, egyben húz is egy nagyot, s bebizonyítja a hitetlen férfi beosztottjainak, hogy a végső döntés azért mégis az ő kezében van, tetszik vagy sem. Tom Hanks Streepel szemben elképesztően mellőzött az elmúlt években (legalábbis ami a díjazást illeti, legutóbbi Oscar jelölését 2001-ben kapta a Számkivetettért, ez már nem most volt), nem biztos, hogy a Pentagon titkai a legjobb film, hogy visszaszálljon a nyeregbe, de azért megteszi, amit meg kell tennie. Na és mindig a legalkalmatlanabb pillanatban tud „betörni” Kay otthonába, ehhez mesterien ért. És a két említett főszereplőn kívül ne menjünk el szó nélkül Spielberg mellett sem. Hollywood egyik nagy mesélője főleg az utóbbi időkben egyre több olyan filmmel rukkol elő, amely Amerika történelmének egyik fontos szegmensébe enged betekintést (azért a rendező a látványfilmeket sem mellőzi, hiszen idén még lesz egy Ready Player One is). A Pentagon titkai szépen lassan halad előre (a körmünket nem fogjuk lerágni az izgalomtól), s érdekes módon sokkal nagyobb drámát ad az, hogy egy cikk publikálásra kerüljön-e vagy sem, mint az, mi lesz a következménye (bár nem leszek telhetetlen, van egy kis utalás rá a legvégén, de az az érzésem, hogy ekkor kezdődött volna csak igazán az izgalmas rész). Spielberg még mindig remekül tud hangulatot teremteni, de valahogy az az érzésem, mintha egy jól felmondott törileckét látnánk a vásznon, pár nagyszerű színész közreműködésével. 3 és 4 csillag között ingadozik, de jó szívűek leszünk és felfelé kerekítünk.

Az első fele unalmas és érthetetlen, a vége pedig nyálas, de egynek azért elmegy.

Steven Spielbergtől nem számítok csalódásra, és A Pentagon titkai is nagyon rendben van, különösen két ekkora színészóriással a főszerepben. Szinte biztos, hogy egyiküknek sem ez a legjobbja, de még mindig magasan az átlag fölé emelkedik, szóval nyugodt szívvel ajánlom. Az én figyelmemet maradéktalanul lekötötte.

Azt hiszem nem ugyanazt a filmet láttam mint a többiek. Számomra először is semmi thriller nem volt benne pedig így harangozták be. sokkal több izgalmas jelenetet ki lehetett volna hozni ebből, egy két ember halálba simán belefért volna. A pentagon titkaiból semmit nem tudtunk meg. Van egy történet (vietnami háborgó) amiről van pár feljegyzés és két újság megpróbál versenyezni egymással hogy ki mit hoz le. Körülbelül ennyi a film. Meryl Streepbe csalódtam nem jött be ez a fajta teljesítmény. Tom Hanks még csak csak hozta amit kellett. A mellékszereplők közül már egyre sem emlékszem pedig 3 napja láttam a filmet. Az újság cím sokkal jobban eladta volna a valóságot mint a Pentagon titkai. A trailerbe benne van az a 2 perc ami a filmben lényeges. Kb 300x néztem meg az órám hogy mikor lesz már vége és mehetek haza.

Remek a film, több hasonlót kellene rendezni. Végig fenntartotta a figyelmet, és a két főszereplő nagyot alakít, de az a pár mellékszereplő is nagyon jó. A trailer után pozitívan csalódtam, kevesebbet vártam, de Spielberg hozta a formáját.