A bennfentes

Régóta szerettem volna megnézni ezt a filmet, de nem találtam. Nekem Tim Robbins volt a fejemben valamiért (Russell Crowe helyett), és állandóan a "belső ember" volt a fejemben, de az meg egy Clive Owen film. :-) Véletlenül rábukkantam. Megnéztem újra sok év után. Nem olyan jó, mint amilyenre emlékeztem. Talán az ízlés változik, talán elszállt az idő felette... Talán azóta sok leleplezős filmet láttam már. Nem tudom. Most nagyon hosszúra nyújtottnak tűnt. Illetve manapság már jobban megvilágításba kerülhetne a politikai elit mindenható mivolta a törvényhozás, a média, a közvélemény befolyásolás tekintetében. Sajnos a korrupció mérhetetlen szárnyalása nemcsak kis hazánkban tapintható. Világszintű probléma a pénzemberek korlátlan befolyása.

2,5 óra tömény unalom. 23 évvel a film elkészülte után sajnos nem tud izgalmat okozni az általa bemutatott és egyébként valóban fontos mondanivaló. Rendkívül vontatott, sok a felesleges szájtépés, egyszerűen elavult ez a mozi. Szeretném objektíven ér... Többtékelni, hogy ez anno egy hatalmas alkotás lehetett, de nem tudom, ez az én hibám.

A leleplező filmek sorában csak szerény hellyel büszkélkedhet. Egy témát sokszor ugyanabban a kontextusban jár körbe, nem igazán mer a dolgok mögé nézni a maga valójában. Semmilyen szempontból nem úttörő, ráadásul unalmas.

Ez egy olyan film, amely után csettint egyet a néző: ez igen! Bár vannak kisebb hibái, a rendező ismét bebizonyította, hogy a műfaj egyik cézárja. Pacino elemében van, Russell Crow kitűnően ábrázolja a sebezhető, de minden bátorságát összeszedő embert, akinek szétszedik az életét. Christopher Plummer – mint mindig – most is presztízséhez méltó módon szerepel. A történet végig izgalmas, és sajnos aktuális mai világunkban, ahol a pénz az úr, és a multik mindenkit megpróbálnak félresöpörni, aki az útjukban áll. Ember- és társadalomábrázolás magas fokon, megalkuvás nélkül.