Kitartó türelem kell a Haneke-filmekhez. A kínosan hosszú, látszatra semmitmondó snittek gondolkodásra késztetik a nézőt, a rendező meg alig ad támpontot a felvetődött kérdésekre. Az osztrák születésű, de mára már franciává lett filmkészítő sztárnak úgy gondolom, hogy nem volt része egy igazi családban meglévő érzelmek megtapasztalására, vagy, ha igen azt nagyon ügyesen titkolja. Olyan, mint a film egyik szereplője, Thomas Laurent, a bakfis apja, aki el is mondja, hogy béna az érzelmek kimutatására, a szeretetre. A mindent igényt kielégítő anyagi helyzet ellenére ilyen családban élni maga lehet a pokol, meg is lehet érteni a kissé demens Georges nagypapa, de a felnőttkor küszöbén álló Eve suicid hajlamát is. Van egy óriási szereposztási baklövés; én mint színészt nagyra becsülöm Toby Jonest, de a kinézetével vőlegényként szerepeltetni a legmulatságosabb komédiába illik, bár nem hiszem, hogy ez humornak lett szánva.
Kitartó türelem kell a Haneke-filmekhez. A kínosan hosszú, látszatra semmitmondó snittek gondolkodásra késztetik a nézőt, a rendező meg alig ad támpontot a felvetődött kérdésekre. Az osztrák születésű, de mára már franciává lett filmkészítő sztárnak úgy gondolom, hogy nem volt része egy igazi családban meglévő érzelmek megtapasztalására, vagy, ha igen azt nagyon ügyesen titkolja. Olyan, mint a film egyik szereplője, Thomas Laurent, a bakfis apja, aki el is mondja, hogy béna az érzelmek kimutatására, a szeretetre. A mindent igényt kielégítő anyagi helyzet ellenére ilyen családban élni maga lehet a pokol, meg is lehet érteni a kissé demens Georges nagypapa, de a felnőttkor küszöbén álló Eve suicid hajlamát is. Van egy óriási szereposztási baklövés; én mint színészt nagyra becsülöm Toby Jonest, de a kinézetével vőlegényként szerepeltetni a legmulatságosabb komédiába illik, bár nem hiszem, hogy ez humornak lett szánva.