Kóklerek mindig voltak és lesznek. Így volt ez a „boldog” békeidőkben is, a „főhős” az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb szélhámosa megtisztelő címével dicsekedhet. Előszeretettel adta ki magát a társadalmi ranglétra magas fokán álló huszártisztnek, megnyerő modora révén sokan mentek lépre. Magas átverési rátája volt, képességeit nemcsak az akkor még kétharmaddal nagyobb Magyarországon, de külföldön is hasznosította. A bukása azonban elkerülhetetlen volt, de nem börtönben halt meg, tüdősorvadás végzett vele 1933-ban. Keleti Márton két részben leadott 1966-os minisorozata Benkő Gyulával a főszerepben az őt üldöző kissé bárgyú Mikola felügyelő (Márkus László) harcát jelenítette meg humoros formában. Népszerű slágerré vált dallal (Fényes Szabolcs szerzeménye) színesítette a filmet Pécsi Ildikó Víglaki Dóra orfeum énekesnő alakjában. Aki többet szeretne megtudni Sztrasznov Ignácról annak szíves figyelmébe ajánlom Frank László: „Szélhámosok, kalandorok” című könyvét (Bp. Gondolat, 1966.)
Kóklerek mindig voltak és lesznek. Így volt ez a „boldog” békeidőkben is, a „főhős” az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb szélhámosa megtisztelő címével dicsekedhet. Előszeretettel adta ki magát a társadalmi ranglétra magas fokán álló huszártisztnek, megnyerő modora révén sokan mentek lépre. Magas átverési rátája volt, képességeit nemcsak az akkor még kétharmaddal nagyobb Magyarországon, de külföldön is hasznosította. A bukása azonban elkerülhetetlen volt, de nem börtönben halt meg, tüdősorvadás végzett vele 1933-ban. Keleti Márton két részben leadott 1966-os minisorozata Benkő Gyulával a főszerepben az őt üldöző kissé bárgyú Mikola felügyelő (Márkus László) harcát jelenítette meg humoros formában. Népszerű slágerré vált dallal (Fényes Szabolcs szerzeménye) színesítette a filmet Pécsi Ildikó Víglaki Dóra orfeum énekesnő alakjában. Aki többet szeretne megtudni Sztrasznov Ignácról annak szíves figyelmébe ajánlom Frank László: „Szélhámosok, kalandorok” című könyvét (Bp. Gondolat, 1966.)