Ez az egyik kedvenc filmem, amely a legtöbb érzést váltja ki belőlem. Lehetek szentimentalista, de olyan nincs, hogy ezen a filmen ne sírjak többször is. Azt gondolom, hogy a trailer egy cseppet félrevezet abban, hogy az ember azt hiheti, hogy ez egy könnyed, vicces vígjáték. Lehet, hogy valakinek ennyi. Nekem azonban sokkal többet ad. Megható, szívbemarkoló, amikor mindannyian belekerülhetünk az állami gondozott gyerekek helyzetébe, a szociális munkásokéba, és főleg a leendő szülőkébe. Milyen nehéz lehet nekik, kész nagy gyerekeket kapni egyik napról a másikra. Először moziban láttam, azóta minden évben megnézem. idén éppen most jött el ennek az ideje. A szereplők nagyon szerethetők, tudtam velük azonosulni, eleinte visszakoznak, aztán már nincs menekvés, megszerették őket, bármit és mindent is megtesznek értük. Hiszen ez az élet értelme, az együttérzés, a szeretet és a család. Persze csakis azután, hogy mindenki kikiabálja a fájdalmát, a nemtetszését, de a kirakós darabjai végül a helyükre kerülnek. A két dal, ami megszólal benne, szerintem roppantul illik ide, kezdetben a Let 'em in, a végén pedig a We're going home. Ezt a filmet igazán nagy élmény megnézni, talán ezért is érzem úgy, hogy minden évben elő kell vennem.
Ez az egyik kedvenc filmem, amely a legtöbb érzést váltja ki belőlem. Lehetek szentimentalista, de olyan nincs, hogy ezen a filmen ne sírjak többször is. Azt gondolom, hogy a trailer egy cseppet félrevezet abban, hogy az ember azt hiheti, hogy ez egy könnyed, vicces vígjáték. Lehet, hogy valakinek ennyi. Nekem azonban sokkal többet ad. Megható, szívbemarkoló, amikor mindannyian belekerülhetünk az állami gondozott gyerekek helyzetébe, a szociális munkásokéba, és főleg a leendő szülőkébe. Milyen nehéz lehet nekik, kész nagy gyerekeket kapni egyik napról a másikra. Először moziban láttam, azóta minden évben megnézem. idén éppen most jött el ennek az ideje. A szereplők nagyon szerethetők, tudtam velük azonosulni, eleinte visszakoznak, aztán már nincs menekvés, megszerették őket, bármit és mindent is megtesznek értük. Hiszen ez az élet értelme, az együttérzés, a szeretet és a család. Persze csakis azután, hogy mindenki kikiabálja a fájdalmát, a nemtetszését, de a kirakós darabjai végül a helyükre kerülnek. A két dal, ami megszólal benne, szerintem roppantul illik ide, kezdetben a Let 'em in, a végén pedig a We're going home. Ezt a filmet igazán nagy élmény megnézni, talán ezért is érzem úgy, hogy minden évben elő kell vennem.