Nem vagyok rá büszke, de meg kellett néznem két és fél évadot ahhoz, hogy rájöjjek: itt bizony egy kib*szott (bocs, de ez a jelző kiválóan illeszkedik a film nyelvezetéhez) paródiáról van szó, annak ellenére, hogy végig lehetett érezni: az alkotók komolyan gondolták ezt a sorozatot. A legfeltűnőbb és legárulkodóbb jel az, hogy minden, értsd: MINDEN szereplő egydimenziós, nincsenek jók és rosszak, nincsen szerethető karakter, itt csak érzelmi roncsok és/vagy tehetségtelen, számító nyaloncok vannak. Egyedül a főhős – Logan – tehetséges, de ő meg utál és lenéz mindenkit, szóval ő sem különb a többieknél. JELLEMFEJLŐDÉS nincs a filmben, mindenki ugyanolyan pontszerű marad végig.
A negyedik évadban a készítők tettek egy erőtlen próbálkozást arra, hogy ezt egy kicsit elmozdítsák, hogy egy kicsit árnyalják a karaktereket, de vagy rájöttek, hogy ez itt már késő, vagy azelőtt ráuntak, hogy egyáltalán belekezdtek volna. A PÁRBESZÉDEK nagy része idegesítő nyökögés, az idő nagy részében egyetlen értelmes mondat sem hangzik el. Sok és fölösleges a káromkodás, a nyelvi dráma gyakorlatilag kimerül a „baszd meg” és a „baszódj meg” nyelvi fordulatokban, ha ezekből netán túl sok lenne, akkor a „kisfiú” – Rom – megfenyegeti a beszélgetőpartnereit azzal, hogy „kiveri”. Én abba a korosztályba tartozom, amelyik Az Onedin családon, A Guldenburgok örökségén, no meg a Dallason nőtt fel, így a kapitalizmus minden mocskát látta már filmen.
Ehhez képest az Utódlás semmi újjal nem szolgál, nincsenek finom machinációk, nincsenek átláthatatlan kapcsolatok, nyers erő van, átverés, megalkuvás, behódolás és gyorsan bekövetkező lelki összeomlások, ha apu csúnyán néz. A TÁRSADALMI ÜZENET(EK) kapcsán erős áthallásokkal operál a film. Kezdetben azt gondolná a néző, hogy a trumpi ill. Fox News-os republikanizmus pellengérre állítása történik, vannak is utalások, de igazából ezzel sem bajlódtak túl sokat az alkotók. Cserébe a demokrata oldal gyakorlatilag nem is létezik. Van persze egy antifa tüntetés, de a képi-nyelvi megvalósítása alapján a tiltakozók protestálhatnának akár Győzike előadó-művészete ellen is, annyira jellegtelen, semmilyen a filmre vitel. Pedig a
„trumpi” probléma nem egyszerű, és megérne egy fél sorozatot annak az elemzése, hogy a fejlett társadalmak miért és hogyan kezdtek el belefáradni a demokráciába, és hogy a nép hogyan kezd el feltakarni félőrült politikusok mellé. Szóval igazából semmi, de tényleg SEMMI nincs a helyén. Csak azért nem értékelem nézhetetlennek, mert van két pozitívum a sorozatban: az egyik a ZENE. A másik, hogy az összes szereplő zseniálisan hozza az egydimenziós karaktert. Kicsit olyan, mintha a rendező mindenkinek kiadta volna az ukázt – mint Eddie Murphy az Amerikából jöttem első részében a neki szánt menyasszonynak, hogy „te most ereszkedj négykézlábra”, „most ugass” – hogy „te legyél egy érzelmi roncs, drogos”, „te legyél egy Ödipusz-komplexusos kisfiú, aki fél a szextől” stb., és amikor a színész visszakérdezett, hogy mégis hogyan árnyalja a karaktert, akkor leteremtette, hogy „ne árnyald, b*szd meg, valósítsd meg”. És mondom: a színészek hibátlanul megvalósították. Az egyik vezető hírportál a minap úgy írt az Utódlásról, hogy 2023 elhozta a fergeteges záróévadot. Persze-persze, reklám, meg promó, de a valóság az, hogy az utolsó évad már kifejezett fizikai szenvedést okozott nekem, és rendkívüli módon megkönnyebbültem, amikor vége lett ennek a csapnivaló kabarénak. De legalább szánni nem kellett senkit, sem továbbgondolni a sztorit, hogy mi miért történt, és mi lett volna, ha.
76 Utódlás (2018)
A sorozat a Roy família történetén keresztül a hatalom, a politika, a pénz és a család témáját járja körül. A középpontban a világ egyik legnagyobb médiavállalatával... több»
Szereplők: Holly Hunter, Brian Cox, James Cromwell, Kieran Culkin, Griffin Dunne
