Vajon mi az ebben a filmben, amit nem láttunk már korábban, persze leginkább Ritchie-nél, meg nyilván Tarantinónál, illetve másoknál? Nem sok minden, a dolog mégis működik. Igaz, az első fél órában óhatatlanul eszébe jut a nézőnek, hogy ebből lesz-e valaha film, de aztán kiegyenesednek a dolgok, elsősorban az által, hogy összekuszálódnak, azaz csavar csavart követ, az izgalom végig fennmarad, sőt fokozódik. Mondjuk a filmes kikacsintás fölösleges a végén, az embernek egy pillanatra az az érzése, hogy pont a végére fogyott el a kraft, vagy Ritchie mindenáron be akart kerülni a saját filmjébe – ami egyébként már Tarantinónál is unalmas volt –, de igazából ez a billenés is megbocsátható. Összességében a film nem tökéletes: jobb a jónál, de gyengébb a zseniálisnál. 4 és fél csillagot érdemelne, de úriember leszek, és megadom az 5 csillagot.
Vajon mi az ebben a filmben, amit nem láttunk már korábban, persze leginkább Ritchie-nél, meg nyilván Tarantinónál, illetve másoknál? Nem sok minden, a dolog mégis működik. Igaz, az első fél órában óhatatlanul eszébe jut a nézőnek, hogy ebből lesz-e valaha film, de aztán kiegyenesednek a dolgok, elsősorban az által, hogy összekuszálódnak, azaz csavar csavart követ, az izgalom végig fennmarad, sőt fokozódik. Mondjuk a filmes kikacsintás fölösleges a végén, az embernek egy pillanatra az az érzése, hogy pont a végére fogyott el a kraft, vagy Ritchie mindenáron be akart kerülni a saját filmjébe – ami egyébként már Tarantinónál is unalmas volt –, de igazából ez a billenés is megbocsátható. Összességében a film nem tökéletes: jobb a jónál, de gyengébb a zseniálisnál. 4 és fél csillagot érdemelne, de úriember leszek, és megadom az 5 csillagot.