Robert De Niro és Al Pacino igazi színészlegendák, akikkel Michael Mann (Az utolsó mohikán rendezője) egy valódi különlegességet készített 1995-ben Szemtől szemben (Heat) címmel. A forgatáskor Pacino 55 éves volt, De Niro pedig 52, vagyis még mindketten hitelesen alakíthatták a kőkemény zsarut és a rafinált bandavezér tolvajt. És jól is tolják, ők a film igazi erősségei. Maga a sztori és a script igazából nem nagy szám, egybites történet, egyszerű rendezéssel. De éppen ez bizonyítja a két színészóriás nagyságát, mert még ebből a szimpla dologból is nagyszerű és emlékezetes, többször nézős filmet tudtak varázsolni. Én legalább 3-4 alkalommal láttam, és mindig a De Niro nézés maradt meg bennem. Az a tekintet, ahogyan a kávézóban az őt üldöző rendőrtiszt (Al Pacino) szemébe néz. Magabiztosan, eltökélten és bátran, azzal a fanyar humorral a szemében, ami azt sugározza: vagy megúszom, vagy megdöglök, így is, úgy is véget ér. Az értékelésem természetesen nem lehet kevesebb négy csillagnál, százalékban 80%-nál.
Robert De Niro és Al Pacino igazi színészlegendák, akikkel Michael Mann (Az utolsó mohikán rendezője) egy valódi különlegességet készített 1995-ben Szemtől szemben (Heat) címmel. A forgatáskor Pacino 55 éves volt, De Niro pedig 52, vagyis még mindketten hitelesen alakíthatták a kőkemény zsarut és a rafinált bandavezér tolvajt. És jól is tolják, ők a film igazi erősségei. Maga a sztori és a script igazából nem nagy szám, egybites történet, egyszerű rendezéssel. De éppen ez bizonyítja a két színészóriás nagyságát, mert még ebből a szimpla dologból is nagyszerű és emlékezetes, többször nézős filmet tudtak varázsolni. Én legalább 3-4 alkalommal láttam, és mindig a De Niro nézés maradt meg bennem. Az a tekintet, ahogyan a kávézóban az őt üldöző rendőrtiszt (Al Pacino) szemébe néz. Magabiztosan, eltökélten és bátran, azzal a fanyar humorral a szemében, ami azt sugározza: vagy megúszom, vagy megdöglök, így is, úgy is véget ér. Az értékelésem természetesen nem lehet kevesebb négy csillagnál, százalékban 80%-nál.