Egy szerethető sci-fi vígjáték-paródia, amely ügyesen figurázza ki a Star Trek-jelenséget, miközben elismeréssel és humorral közelít a rajongói kultúra felé. A film stílusa modern, vizuálisan a ’90-es évek CGI-jához mérten színes és kreatív, a hangulat végig derűs, abszurd és önironikus, egyszerre nevettet és tiszteleg a klasszikus sci-fi panelek előtt. A cselekmény az egykori sorozatsztárok és egy félrevezetett idegen faj közös „valódi” űrkalandja köré épül, amely sokakat érintő identitásválságot és hősiességet is megmutat, miközben a karakterek szemmel látható fejlődést járnak be. A főszereplők (Tim Allen, Sigourney Weaver, Alan Rickman) mind remekelnek, az ensemble csapat minden tagja emlékezetes, a poénok nemcsak rajongóknak, de laikus nézőknek is élvezetesek. A forgatókönyv szellemes, önreflexív, tele popkulturális utalásokkal, a rendezés (Dean Parisot) lendületes, ügyesen egyensúlyoz a paródia és a valódi filmélmény között. Objektíven a Galaxy Quest nem hibátlan – néha kiszámítható és van, hogy túljátszott –, de paródiaként és szerethető kalandként egyaránt jól működik. Szubjektíven ez az alkotás letisztult, generációkon átívelően vicces és nosztalgikus, amely méltán vált kultikus kedvenccé. Leginkább sci-fi, vígjáték és paródia kedvelőinek, valamint Star Trek-rajongóknak ajánlott, de családi mozinak is tökéletes.
Egy szerethető sci-fi vígjáték-paródia, amely ügyesen figurázza ki a Star Trek-jelenséget, miközben elismeréssel és humorral közelít a rajongói kultúra felé. A film stílusa modern, vizuálisan a ’90-es évek CGI-jához mérten színes és kreatív, a hangulat végig derűs, abszurd és önironikus, egyszerre nevettet és tiszteleg a klasszikus sci-fi panelek előtt. A cselekmény az egykori sorozatsztárok és egy félrevezetett idegen faj közös „valódi” űrkalandja köré épül, amely sokakat érintő identitásválságot és hősiességet is megmutat, miközben a karakterek szemmel látható fejlődést járnak be. A főszereplők (Tim Allen, Sigourney Weaver, Alan Rickman) mind remekelnek, az ensemble csapat minden tagja emlékezetes, a poénok nemcsak rajongóknak, de laikus nézőknek is élvezetesek. A forgatókönyv szellemes, önreflexív, tele popkulturális utalásokkal, a rendezés (Dean Parisot) lendületes, ügyesen egyensúlyoz a paródia és a valódi filmélmény között. Objektíven a Galaxy Quest nem hibátlan – néha kiszámítható és van, hogy túljátszott –, de paródiaként és szerethető kalandként egyaránt jól működik. Szubjektíven ez az alkotás letisztult, generációkon átívelően vicces és nosztalgikus, amely méltán vált kultikus kedvenccé. Leginkább sci-fi, vígjáték és paródia kedvelőinek, valamint Star Trek-rajongóknak ajánlott, de családi mozinak is tökéletes.