A katasztrófafilmek hagyományait követi, ezúttal egy szuperszonikus repülőgép, a Concorde főszereplésével, amelyet terrorakciók és vad légi üldözések tesznek izgalmassá, bár a történet szinte abszurd, a fordulatok sokszor nevetségesek. A film stílusa túldramatizált és helyenként giccses, de tempós, látványos jelenetekkel operál, a hangulat klasszikusan retró, rengeteg túlzással. A cselekmény főként sablonos karakterekre és botrányosan túlzó akciókra épít, George Kennedy rutinosan hozza a visszatérő pilótafigurát, Alain Delon viszont kissé alulmotivált, a többi szereplő inkább statisztál. A forgatókönyv papírvékony, kliséhalmazban úszik, néhány jelenete annyira szürreális, hogy akaratlanul is humorossá válik, David Lowell Rich rendezése pedig inkább a tempóra, mint a koherenciára figyel. Objektíven a sorozat leggyengébb darabja, szubjektíven viszont szórakoztató “trash-mozi”, főként a régi katasztrófafilm-rajongóknak, retró kedvelőknek kínál nosztalgikus kikapcsolódást.
A katasztrófafilmek hagyományait követi, ezúttal egy szuperszonikus repülőgép, a Concorde főszereplésével, amelyet terrorakciók és vad légi üldözések tesznek izgalmassá, bár a történet szinte abszurd, a fordulatok sokszor nevetségesek. A film stílusa túldramatizált és helyenként giccses, de tempós, látványos jelenetekkel operál, a hangulat klasszikusan retró, rengeteg túlzással. A cselekmény főként sablonos karakterekre és botrányosan túlzó akciókra épít, George Kennedy rutinosan hozza a visszatérő pilótafigurát, Alain Delon viszont kissé alulmotivált, a többi szereplő inkább statisztál. A forgatókönyv papírvékony, kliséhalmazban úszik, néhány jelenete annyira szürreális, hogy akaratlanul is humorossá válik, David Lowell Rich rendezése pedig inkább a tempóra, mint a koherenciára figyel. Objektíven a sorozat leggyengébb darabja, szubjektíven viszont szórakoztató “trash-mozi”, főként a régi katasztrófafilm-rajongóknak, retró kedvelőknek kínál nosztalgikus kikapcsolódást.