Hát itt felvonult a modern francia filmkészítés legtöbb csányisándora, és bár nem ismerem a nagy nyugati harmadik szomszéd filmcsillagképeit, de biztos vagyok benne, hogy se a zeneszerző, se a világosító nem volt nyeretlen kétéves. Ennek ellenére a megtekintés élménye számomra alig volt jobb, mint a petőfisándoros rákosifilip mozi, sőt tulajdonképpen ritkán futok bele ennél lehangolóbb megélésbe. Van itt is rengeteg zene, mint a rákosifilipes állami pénznyelőben, vagy a Monte Christo megamoziban, és csattognak a vágóollók is szorgalmasan. Na de minek. Nem tudom, hogy a szabad Franciaországban mivel paliztak be olyan neveket, mint Vincent Cassel. Mert oké, hogy nálunk mindenki rámegy minden koncra, de ők egyrészt nagyobb tartással bírnak, másrészt kevésbé szorulnak rá az elvtelenségre. Rém szomorú élmény, pedig szeretni akartam. Amikor kis csíra voltam, ami még a későkádárban történt, az egyik leglelkesítőbb élményem az akkori három testőr filmtrilógia (remélem, nem duológia, csak rosszul emlékszem) nézése volt. Sose mertem újranézni, mert féltem a csalódástól, azt képzeltem, hogy ki fog ábrándítani az akkori filmnyelv ódonsága. De most komolyan fontolgatom, hogy visszanézem. Azoknak ajánlom ennek a megaprodukciónak a megtekintését, akik vagy harminc évnél fiatalabbak, és egyben felszínesek, vagy akik közben mással foglalják el magukat, és a lejátszás csak a háttérben fog menni.
Hát itt felvonult a modern francia filmkészítés legtöbb csányisándora, és bár nem ismerem a nagy nyugati harmadik szomszéd filmcsillagképeit, de biztos vagyok benne, hogy se a zeneszerző, se a világosító nem volt nyeretlen kétéves. Ennek ellenére a megtekintés élménye számomra alig volt jobb, mint a petőfisándoros rákosifilip mozi, sőt tulajdonképpen ritkán futok bele ennél lehangolóbb megélésbe. Van itt is rengeteg zene, mint a rákosifilipes állami pénznyelőben, vagy a Monte Christo megamoziban, és csattognak a vágóollók is szorgalmasan. Na de minek. Nem tudom, hogy a szabad Franciaországban mivel paliztak be olyan neveket, mint Vincent Cassel. Mert oké, hogy nálunk mindenki rámegy minden koncra, de ők egyrészt nagyobb tartással bírnak, másrészt kevésbé szorulnak rá az elvtelenségre. Rém szomorú élmény, pedig szeretni akartam. Amikor kis csíra voltam, ami még a későkádárban történt, az egyik leglelkesítőbb élményem az akkori három testőr filmtrilógia (remélem, nem duológia, csak rosszul emlékszem) nézése volt. Sose mertem újranézni, mert féltem a csalódástól, azt képzeltem, hogy ki fog ábrándítani az akkori filmnyelv ódonsága. De most komolyan fontolgatom, hogy visszanézem. Azoknak ajánlom ennek a megaprodukciónak a megtekintését, akik vagy harminc évnél fiatalabbak, és egyben felszínesek, vagy akik közben mással foglalják el magukat, és a lejátszás csak a háttérben fog menni.