A Michael Angelo Covino rendezte Páratlan párosok (Splitsville) tipikusan az a darab, amely a modern párkapcsolati válságok húsbavágó kérdéseit próbálja a szatíra mázával tálalni. A történet alapvetése ingoványos talaj: két baráti házaspár dinamikáját látjuk, ahol az egyik fél látszólagos harmóniája mögött a nyílt házasság intézménye áll. Ez a motívum adja a film gerincét, feszegetve a határokat a szabadság és az érzelmi káosz között. A cselekmény ott bicsaklik meg, ahol a szereplők racionalizálni próbálják azt, ami sokak szemében egyszerűen hűtlenség. A film patikamérlegen adagolja a kínos szituációkat, ahol a megcsalás már nem bűn, hanem „terápiás eszköz”. A feszültség akkor hág tetőfokára, amikor feltűnik egy ösztönvezérelt alfahím, aki jelenlétével porig rombolja az értelmiségi okoskodást. Az indulatok végül egy groteszk verekedésjelenetben robbannak ki. Bár a műfaja vígjáték, a humora nem minden ponton talált be nálam. Őszintén szólva: ez a film nekem kevésbé tetszett, mint a feleségemnek. Míg őt lekötötték a lélektani rezdülések, én néha csak feszengtem a karakterek határozatlanságán. Számomra ez a mozi egy tipikus egyszernézős élmény marad: egyszer elgondolkodtat, de nem váltja meg a világot. Nálam 5/3 csillag.
A Michael Angelo Covino rendezte Páratlan párosok (Splitsville) tipikusan az a darab, amely a modern párkapcsolati válságok húsbavágó kérdéseit próbálja a szatíra mázával tálalni. A történet alapvetése ingoványos talaj: két baráti házaspár dinamikáját látjuk, ahol az egyik fél látszólagos harmóniája mögött a nyílt házasság intézménye áll. Ez a motívum adja a film gerincét, feszegetve a határokat a szabadság és az érzelmi káosz között. A cselekmény ott bicsaklik meg, ahol a szereplők racionalizálni próbálják azt, ami sokak szemében egyszerűen hűtlenség. A film patikamérlegen adagolja a kínos szituációkat, ahol a megcsalás már nem bűn, hanem „terápiás eszköz”. A feszültség akkor hág tetőfokára, amikor feltűnik egy ösztönvezérelt alfahím, aki jelenlétével porig rombolja az értelmiségi okoskodást. Az indulatok végül egy groteszk verekedésjelenetben robbannak ki. Bár a műfaja vígjáték, a humora nem minden ponton talált be nálam. Őszintén szólva: ez a film nekem kevésbé tetszett, mint a feleségemnek. Míg őt lekötötték a lélektani rezdülések, én néha csak feszengtem a karakterek határozatlanságán. Számomra ez a mozi egy tipikus egyszernézős élmény marad: egyszer elgondolkodtat, de nem váltja meg a világot. Nálam 5/3 csillag.