A Ki hitte volna? 2. számomra egy kellemes, könnyed vígjáték volt, amit jó hangulatban lehet végignézni, bár nem lett belőle az a film, amit sokáig emlegetnék. A történet már az elején meglehetősen mozgalmas, az esküvő körüli bonyodalmakat pedig családi problémák, titkok és félreértések teszik még kuszábbá. A film egyik erőssége, hogy szinte folyamatosan történik valami, így igazán nem lehet unatkozni rajta, habár a szereplők ugyan néha már túlságosan is rájátszanak a saját karakterükre. Ugyanakkor a történet nem tartogat túl sok meglepetést, és időnként az az érzésem támadt, hogy a film ugyanazokra a poénokra támaszkodik, csak más helyzetekben. Elfért volna benne valamivel több friss ötlet és néhány váratlan fordulat is. Összességében egy szerethető, könnyen fogyasztható családi vígjáték. Jól szórakoztam rajta, de nálam inkább az "egyszer jó volt" kategóriába került.
A Ki hitte volna? 2. számomra egy kellemes, könnyed vígjáték volt, amit jó hangulatban lehet végignézni, bár nem lett belőle az a film, amit sokáig emlegetnék. A történet már az elején meglehetősen mozgalmas, az esküvő körüli bonyodalmakat pedig családi problémák, titkok és félreértések teszik még kuszábbá. A film egyik erőssége, hogy szinte folyamatosan történik valami, így igazán nem lehet unatkozni rajta, habár a szereplők ugyan néha már túlságosan is rájátszanak a saját karakterükre. Ugyanakkor a történet nem tartogat túl sok meglepetést, és időnként az az érzésem támadt, hogy a film ugyanazokra a poénokra támaszkodik, csak más helyzetekben. Elfért volna benne valamivel több friss ötlet és néhány váratlan fordulat is. Összességében egy szerethető, könnyen fogyasztható családi vígjáték. Jól szórakoztam rajta, de nálam inkább az "egyszer jó volt" kategóriába került.