Szerintem a Sárkányok Kabul felett egy olyan magyar film, amely ambíciójában messze túlmutat a hazai átlagon, és ez már az első percekben érezhető. A történet alapja egy valós mentőakció dramatizált változata, eleve nagy érzelmi és látványbeli potenciált hordoz, és a film él is ezzel. Ami igazán működik benne, az az emberi oldal. Nem csak katonákat látunk, hanem esendő, sokszor bizonytalan embereket, akiknek a döntései valódi súllyal bírnak. A káosz és a veszély érzete szépen van felépítve, a jelenetek sokszor olyan feszültek, hogy nézőként is összeugrik az ember gyomra. A romantikus szál helyenként talán kissé kiszámítható, de mégis ad egy plusz érzelmi kapaszkodót, ami segít a történetet személyesebb dimenzióba helyezni. A karakterek emberközeliek, nem túlírtak, de mégis van bennük elég tartalom ahhoz, hogy érdekeljen a sorsuk. A látványvilág feltűnően igényes, főleg úgy, hogy a film nagy része nem eredeti helyszínen készült. A díszletek és a hangulatkeltés meglepően hiteles, a nagy tömegjelenetek pedig kifejezetten erősek. A tempó néha ingadozik, de összességében végig leköt. Összefoglalva: egy bátor, fontos és érzelmileg hatásos filmnek tartom, ami nemcsak szórakoztatni akar, hanem emléket is állít egy olyan eseménynek, amely méltán érdemli meg a figyelmet. A magyar filmipar részéről ez egy komoly vállalás, és szerintem a legtöbb helyen be is teljesíti azt, amit vállal.
Szerintem a Sárkányok Kabul felett egy olyan magyar film, amely ambíciójában messze túlmutat a hazai átlagon, és ez már az első percekben érezhető. A történet alapja egy valós mentőakció dramatizált változata, eleve nagy érzelmi és látványbeli potenciált hordoz, és a film él is ezzel. Ami igazán működik benne, az az emberi oldal. Nem csak katonákat látunk, hanem esendő, sokszor bizonytalan embereket, akiknek a döntései valódi súllyal bírnak. A káosz és a veszély érzete szépen van felépítve, a jelenetek sokszor olyan feszültek, hogy nézőként is összeugrik az ember gyomra. A romantikus szál helyenként talán kissé kiszámítható, de mégis ad egy plusz érzelmi kapaszkodót, ami segít a történetet személyesebb dimenzióba helyezni. A karakterek emberközeliek, nem túlírtak, de mégis van bennük elég tartalom ahhoz, hogy érdekeljen a sorsuk. A látványvilág feltűnően igényes, főleg úgy, hogy a film nagy része nem eredeti helyszínen készült. A díszletek és a hangulatkeltés meglepően hiteles, a nagy tömegjelenetek pedig kifejezetten erősek. A tempó néha ingadozik, de összességében végig leköt. Összefoglalva: egy bátor, fontos és érzelmileg hatásos filmnek tartom, ami nemcsak szórakoztatni akar, hanem emléket is állít egy olyan eseménynek, amely méltán érdemli meg a figyelmet. A magyar filmipar részéről ez egy komoly vállalás, és szerintem a legtöbb helyen be is teljesíti azt, amit vállal.