Az ifjú Sherlock

A történet a 19 éves Sherlock Holmes életébe enged bepillantást, és akkor veszi fel a fonalat, amikor főhősünket a bátyja Oxfordba küldi inaskodni. A fiú itt összebarátkozik egy tehetséges diákkal, Moriartyval, majd nem sokkal később egy gyilkossági ügy kellős közepén találja magát. A rejtély ügyes, az akciók jól koreografáltak, az operatőri munka is nagyon impozáns, szóval minden klappol, kivéve Sherlockot. Sajnos alig ismertem rá, mert annyira elütött az elődjeitől. A történet azonban töretlenül halad előre, és a több szálon futó, majd végül összetartó cselekmény már nemcsak brit nemzetbiztonsági üggyé dagad, de a Holmes család titkait is leleplezi.

Abszurd módon túlbonyolít és ezáltal túlnyújt egy viszonylag szimpla történetet ez a sorozat, melynek egyetlen extra kreditje, hogy igen enyhe mértékben magán viseli Guy Ritchie kézlenyomatát. Ám ennyi és semmi több. Az utolsó kb. másfél részt már ki... Többmondottan untam. És persze az utolsó jelenet belebegtet valamiféle folytatást, ami aztán vagy lesz vagy nem. Én a részemről az utóbbira szavaznék...

Az alapkérdés, hogy ezt a történetet miért kellett a Sherlock Holmes-univerzumba helyezni. Semmi köze hozzá, csak a nevek azonosak. Ez ócska hatásvadászat. A második kérdés, miért kellett ennyi műfajt ilyen átgondolatlanul összekeverni? Ez egy rengeteg logikai hibától hemzsegő, bugyuta történet. Hiteltelen karakterekkel, a debilitás határát súroló dialógusokkal, és borzasztóan idegesítő archaisztikus nyelvezettel. A történet hangulata és a rendezés szöges ellentétben áll, amit megfejel a mindkettőtől idegen zene. Nem lehet mindent eladni G.R. ( egyébként már lassan unalmas) stílusával.

Guy Ritchie hozza a klasszikus stílusát és szerintem jól bemutatja Sherlockot a karrierje elején, amikor még csak a szárnyait bontogatja.

Szórakoztató, nem egy mestermű, de eléri, amit szeretne. Szerintem egy remek sorozat, ami mindenféle polgárpukkasztás és erőltetés nélkül hozza a minőséget és az érdekes sztorit.

Bár csak nyomokban tartalmazza a már unalomig ismert Sherlock Holmes karaktert, kifejezetten üdítő volt Moriartyt az odalán látni mint legjobb barátja. Kettejük dinamikája nagyon tetszett, bár a történet sokszor logikátlan és összecsapott hatást keltő. Mindezek mellett látványos képi világ és remek zenék jellemzik, pörgős s egy pillanatra sem unalmas.

Nem mondanám, hogy szörnyű az egész, de szerintem a Sherlock Holmes nevet csak azért ragasztották rá, hogy eladhatóbb legyen, mert véleményem szerint semmi köze a karakterhez. De attól még nézhető.