A film összbevétele 97 470 701 dollár volt (imdb.com).
A filmben volt egy cameo: a bébiszitter Branch Rickey dédunokája.
Jackie az első meccsén nem találta el a labdát, de bázisra mehetett egy dobóhiba miatt.
Howard Baldwin és felesége, Karen Elise Baldwin a Ray (2014) után dolgozták ki a filmet.
Jackie Robinson nem az első fekete, aki a Major League-ben játszott, 1884-ben Moses Fleetwood Walker volt az, aki a Toledo Blue Stockingsban játszott, akit a fivére, Weldy követett. Egyes bizonyítékok szerint még őelőttük is volt fekete játékos a mezőnyben.
A filmben azok, akik nem akartak Robinsonnal játszani, azt a büntetést kapták, hogy elküldték őket Pittsburgh-be. Branch Rickey 1950-ben hagyta el a Dodgerst, és 1953-ban a Pittsburgh Pirates főigazgatója lett.
2006 óta a legnagyobb mozis bevételt hozta a baseball témájában, az előző rekordtartó a Lúzer SC volt.
Az 1947-es Brooklyn Dodgers csapatából 4 csapattag volt életben a film megjelenésekor: Tommy Brown, Ralph Branca, Marv Rackley és Don Lund.
2004 óta minden április 15-én tartják a Jackie Robinson-napot, ezen a napon a játékosok a 42-es számot, Jackie számát viselik.
1997-ben vonultatták vissza Jackie számát, a 42-est, akik épp használták, azok még megtarthatták, azonban 2014 óta senki sem viselhette ezt a számot.
Jackie Robinson első napja a topligás baseballban a Major Leauge-ben 1947. április 15-én volt.
Pee Wee Reese mondata, miszerint "talán egy nap minden játékos a 42-es számot viseli majd", valójában 1951-ben hangzott el Gene Hermanskitól. Végül Pee Wee karaktere mondta el, mivel neki központibb szerepe volt a filmben.
Harrison Ford szándékosan játszotta Branch Rickey szerepét protézisekkel, és még a hangját is eltorzította, hogy az emberek ne ismerjék fel őt.
Rickey Branch szerepét eredetileg Robert Redfordnak szánták.