A film főhőse egy csúnyácska lány, aki egy néger matróztól teherbe esik. Megszüli gyermekét, és összeköltözik egy furcsa, homoszexuális fiúval. Testvérként szeretik egymást. Ekkor feltűnik a lány örökifjú, bohém, de zsarnokoskodó édesanyja...
(seamandarin)
A korabeli Angliában valószínűleg kicsaphatta a biztosítékot ez a film. Olyan addig enyhén szólva is szokatlan részletek szerepeltek benne, mint egy néger szakács és a hősnő, Josephine nemi kapcsolata, vagy az egyetlen olyan személy, akitől szeretet és megértést kap Geoffrey, aki homoszexuális. A film központi gondolata a szeretet hiánya és annak lélekölő hatása. A bemutatott anya-lánya kapcsolat elképesztő módon visszataszító. A lányát csak felesleges koloncként kezelő Helen ambivalens érzéseket kelthet a nézőben; egyrészt megdöbbentő az az érzelmi nihil amivel Johoz viszonyul, másrészt valahol mélyen őt is meg lehet érteni. A közelgő kapuzárási pánik miatt ő is tartozni szeretne valakihez. Tushingham alakítása bámulatos! Debütálása a filmvásznon valóságos csoda. Egy nem éppen szépségkirálynő kinézetű, de mély érzésű, művészi tehetséggel is megáldott lány megjelenítése bravúrosan sikerült. A füstös, komor, lerobbant helyszínek ellenére az egész filmet poézis járja át, a más, jobb élet reményébe vetett hit miatt. A végső, csillagszórós jelenet is ezt szimbolizálja.
Rita Tushingham (1942) első filmje. Három évtizeddel később magyar filmben is szerepelt. Gyarmathy Lívia 1992-es "A csalás gyönyöre" című munkájában.
A film forgatókönyvét (1938-2011) első színdarabja alapján a rendező, Tony Richardson és a szerző együtt írták.
Egy csepp méz címen mutatták be Magyarországon.
Még nem erősítetted meg az e-mail címed!
Kérjük, lépj be a levelezési fiókodba és a regisztrációkor kapott e-mailben kattints a megerősítő linkre.
Ha nem kaptál ilyen e-mailt, akkor kérjük, kattints a lenti "Megerősítő e-mail újraküldése" gombra.
