Az ember, aki túl kevesett tudott

Rendkívül szórakoztató és ritkaságszámban mérhető vígjáték Bill Murray fénykorából.

Mai szemmel talán már kevésbé élvezetes vígjátéknak számít, de a maga korában szerintem nagyon jó volt, én jól szórakoztam rajta és számtalan alkalommal megnéztem, mert nagyon tetszett.

Közepesnek mondható vígjáték, sok pörgés és fordulat van, nincs megállás kalandban. Vannak gyengébb poénok, és a színészi játék sem tökéletes, de ezek ellenére érdemes megnézni.

A film végtelenek sorozatát mutatja be, ráadásul roppant vicces módon. Nagyban hasonlít a Mr. Beanre, annyi különbséggel, hogy itt főhősünknek (szinte) mindig minden a lehető legjobban sül el. Tipikusan olyan alkotás, hogy végig lehet röhögni az egés... Többzet (pont, mint Mr. Beant). A film korántsem tökéletes, de a szórakoztató képessége miatt ez szerintem senkit sem fog zavarni. Ez annak köszönhető talán, hogy maga a történet teljesen abszurd, néha viszont klisés. A filmben fellelhető egy romantikus szál is, ami végigkíséri az egész történetet, természetesen ez sem valami hétköznapi kapcsolatot ábrázol. Amúgy a forgatókönyvtől a dialóguson kívül nem kell várni semmi komolyat, a sztori kiszámítható, a happy end sem marad el. A film hangulata jól visszaidézi a 90-es évek filmjeinek hangulatát, ezért is lehet érdemes (újra) megnézni. A színészi játék nem nevezhető kiemelkedőnek, de a film értékéből aligha vesz el. Ajánlom a vígjátékra vágyóknak, főleg, ha egy nehéz munkanap után keresnek valami néznivalót, ami nem kíván gondolkodást, de annál több vidám pillanatot tud okozni.