Konklávé

Hétfőn láttam a filmet a Sugár moziban. Olyan gyorsan eltelt a 2 óra, hogy másfél óránál azt hittem, még csak fél órája tart a film. A végén levő fordulatra nem számítottam, habár megfordult a fejemben, hogy mi lenne, ha a pápa... lenne.

Megfelelően kivitelezett film. Az utolsó percekben ráncos lett a homlokom.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Elolvasva a könyvet, majd megnézve a filmet kimondható, hogy nem volt nagy eltérés a kettő között. Egyes részek, nyilván a filmes megjelenés és drámai hatás keltése miatt, teljesen mások, kitaláltak, de összességében teljesen jó adaptáció. Ami a történetet illeti, hát, ez egy nagyon érdekes, lebilincselő történet, amelynek a vége egy eléggé kitalált, a valóságban lehetetlen mozzanat. A kánonjog előírja, hogy csak keresztelt, katolikus férfi lehet pápa; ha még nem volt püspökké szentelve, azonnal fel kell szentelni. Személyesen nem tudom, hogy ez a liberalizmus, feminizmus, elfogadás legfőbb foka kikiáltásának hangja akart lenni, de egy érdekes, váratlan véget eredményező fogás. Eme eltérést elnézve egy érdekfeszítő történet, amely most, 2025. április–májusában eléggé aktuális.

Oké, ezt a szerposztás egyszerűen nem lehetett kihagyni. Másrészt ez a téma engem mindig is érdekelt, így szinte biztos voltam benne, hogy nem nyúlok mellé.

Kicsit tartottam tőle, hogy netalántán hatásvadász lesz a film, de szerencsére a sztori és a hangulata pont annyira kimért, hogy az lassan ragadja magával az embert. Remek alkotás!