Hétévi vágyakozás

A történet és a humorfaktor sajnos gyenge, de Marilyn játéka és az ikonikus szoknyás jelenet miatt egyszer azért érdemes megnézni. Ha már jó film és Monroe, akkor inkább a Van, aki forrón szereti-t ajánlanám.

Az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozó galíciai Sucha Beskidzka (ma Lengyelország része) településen született Billy Wilder (születési nevén Samuel Wilder) akármilyen műfajú filmet rendezett, kiváló alkotás lett belőle. A néhány "csak" jóra sikerült ... Többfilm erősíti a szabályt. A George Axelrod színdarabja alapján készített filmje sem kivétel, a kitűnő rendezéssel együtt remek, mulatságos vígjáték, ami a cselekmény mellett köszönhető a két remek színésznek. Az 1955-ös év legnagyobb kasszasikere volt, benne a „buta szőke” kategóriába beszuszakolt Marilyn Monroe és a nálunk kevésbé ismert remek komédiás, Tom Ewell szereplésével. Magától adódott Ewell filmbéli játéka, hiszen 1952 és 1954 között ugyanezt a figurát alakította a színpadon is, és a színházi Oscarnak nevezett Tony-díjjal tüntették ki. A filmért pedig 1956-ban a Golden Globe díjat nyerte el legjobb férfi főszereplőként a musical/vígjáték kategóriában. Kitűnően sikerült Szombathy Gyula szinkronja. Az ikonikussá vált kép, amelyen a metró szellőzőrácsából jövő légáramlat felfújja Monroe ruháját ebből a filmből való. Az évekkel korábbi gyári munkásnő, Norma Jean itt már egyike a legismertebb szexszimbólumoknak, filmjei kétszázmillió $-os bevételt hoztak a filmstúdióknak. Nemcsak Monroe-fanoknak érdemes felkutatni és megnézni ezt a filmet, hanem azoknak is, akik könnyed kikapcsolódásra, szórakozásra vágynak.

Kicsit gyenge a humor és a történet is, Billy Wilder-től jobbhoz szoktam, de szerintem akkor is szórakoztató volt.