Az ígéret szép szó

52 hét - 52 új film: 7. hét: "Az egyik barátod kedvenc filmje, amit sosem láttál" Először is: félelmetes, hogy milyen nehéz volt erre a hétre alanyt találni. Látszólag az összes barátom összes kedvenc filmjét láttam már. Végül Kusturica szerb agymené... Többsét találtuk. Negyedrészt szerb vagyok, de erre nem voltam felkészülve... A Macskajaj tetszett, ez ahhoz képest elosztható legalább hárommal. Kétórás, nagyon fárasztó ökörködés, nagyon fura jelenetekkel. Jellemformáló élmény volt. Amiatt volt érdekes, mert még ha egy szatírán keresztül is, de újra belepillanthattam, micsoda söpredék balkáni ország lehet Szerbia.

Emir Kusturica rendezésében egy abszurd humorú, balkáni gyökerekből táplálkozó vígjáték, amely egy szerb kisfalu idilli, de fura világában indul: a tizenéves Tsane nagyapja kérésére útnak indul, hogy pénzzé tegye a család tehenét, vegyen szentképet, ... Többemléket és feleséget. A film stílusa burleszkes, sokszor slapstickbe hajló, tele váratlan, groteszk fordulatokkal és lendületes zenével, miközben a karakterek kedvesen esendőek, különösen a fiú naiv bátorsága és a nagyapa szarkasztikus bölcsessége. A színészi játék – Uroš Milovanović (Tsane), Aleksandar Berček (nagyapa), Marija Petronijević (Jasna) – természetes és szívhez szóló, a mellékszereplők is emlékezetesek. A forgatókönyv lendületesen keveri a családi érzelmeket, abszurd konfliktusokat, de helyenként túlnyújtott, néha önismétlő. Kusturica rendezése látványos, tele ötlettel, de a korábbi filmjeire jellemző mágia és mélység itt kevésbé érvényesül, inkább a komédiai oldalt hangsúlyozza. Az objektív technikai profizmus és a szubjektív nosztalgiát egyensúlyban tartja, noha a film túl hosszú. Főleg Kusturica-rajongóknak, a balkáni komédiák kedvelőinek, felnőtt közönségnek ajánlott.

Naggyon nagy film! Halálra röhögtem magam bizonyos pofonegyszerű, de zseniálisan megrendezett jeleneteken. Szerintem a legjobb Kusturica film, mármint a legtöbb köze van a "komédiázáshoz", és a karaketerek ebben a legszerethetőbbek. Főleg a tehén....hehe...:D

Nem értem miért mondja valaki erre a filmre az ismerőseim közül, hogy primitív, meg gusztustalan, és rettentőek a színészek. Szerintem pont az a gond, hogy nagyonis hasonlít az életre. Szóval egy nagyon őszinte és realista alkotás...a repülőszőnyeges... Több ötlet meg oltári...Nem mondom, hogy nincsenek foghíjai, de nálam ez belefér.