Maniac (2018)

A nem túl távoli jövőben Owen (Jonah Hill) életét multimilliomos családja árnyékában éli. Mindig is ő volt a különc, a kívülálló akit nehezen értettek meg. Neki nem a vagyon, hanem az emberi kapcsolatok számítanak. Annie (Emma Stone), pedig egy családi tragédia fogságában él. Családja széthullott életét érzelemmentesen és egyedül tölti. A két idegen különböző okokból, de főként a múltban történt sérelmek feldolgozása miatt a gyógyszerkísérlet mellett dönt. A sorozat igazi erőssége abban rejlik, hogy a jövőben játszódik mégis a múltban. A sorozatban Amerika utcáin robotok tisztítják az utcákat, aki magányos kirendelnek mellé barátot, mozgó hirdetőtáblák buzdítanak vásárlásra. Ugyanakkor régi koszos 80-as évekbeli számítógépeket, floppy lemezeket, kazettákat használnak. A kutatólaboratórium is ötvözi a korszakokat. Az utasítások régi videojátékok animációival jelenik meg. Emiatt iszonyatosan hangulatossá válik a sorozat. A díszletek, ruhák gyönyörűek egyszerűen magába szippant ez a nyomasztó mégis érdekes és színes atmoszféra. A két színész játéka is tökéletes a mentális betegségekkel és súlyos depresszióval küzdő Emma Stone kiválóan játszik. Jonah Hill is nagyszerűen játssza a mániákus, összeesküvés gyártó, szorongó karakterét. A sorozat azért is különleges, mivel a gyógyszerkísérletek közben több korszakba, különböző történetekbe is bepillantást nyerhetünk. Természetesen ezeket a fiktív történeteket is lassan átszövögeti a valóság. A történetek mindig kerek egészek, a mellékszereplők is nagyon jól játszanak. Tulajdonképpen a két személy elméjében játszódik a sorozat, ami iszonyatosan látványos. A Maniac egyszerre csal mosolyt az arcunkra, hogy ezt később kegyetlenül elvegye és potyogjanak a könnyeink. Mindenkinek ajánlom egy igazi mestermű.