M.A.S.H.

Gondolom, abban sokan egyetértünk, hogy jó lenne háborúk nélkül élni. De sajnos ez lehetetlen. Aki belekeveredik, annak magánemberként a legfontosabb cél a túlélés, fizikai és mentális értelemben egyaránt. Azt hiszem, a M.A.S.H. példát mutat arra, hogyan lehet valahogy átvészelni ezt a rettenetet. Igazán remek filmnek tartom.

Hogyan lehet jó háborús vígjátékot csinálni? Kérdezzük meg Robert Altmant! Nem kis hiányosságomat pótoltam be a mai nap, amikor is megnéztem ezt a remekművet a fiatal Donald Sutherlanddel, Tom Skerittel és Elliott Goulddal a főszerepben. Ez a film úg... Többy tud vicces lenni, hogy közben a katonai kórház nem túl kellemes részét is megjeleníti (értsd: műtétek, a maguk naturalizmusával együtt), de hiába vagyunk egy kórházban, végig szórakozunk. Miért? Mert végső soron mindenki csak jól akarja magát érezni, ehhez pedig olyan eszközök is szükségesek, mint a Martini iszogatás, a tisztek megtréfálása, vagy éppen egy rögbimeccs. Altman nagyon jól összerakta ezt a filmet, szuper zene megy alatta (a kedvencem a rögbimeccs alatti Washington Post induló) kiválóbbnál kiválóbb jelenetek jönnek egymás után, s a karakterek is nagyszerűek (főleg Elliott Gould azzal a nagy bajusszal, illetve Radar, aki már előre tudja, mit fog mondani neki a parancsnoka, de azért ő is elmondja). Szinkronosan láttam, de ettől fügetlenül nagyon kíváncsi vagyok az eredeti változatra, no meg az alapul szolgáló regényre is, úgyhogy tovább bővült a várólistás könyveim száma.

Én a sorozatot néztem még 90-es évek végén csehül, imádtam. Pont ezért (de nem csak ezért) ez a film nekem gyenge. A sorozatban sokkal több a humor. Ahogy már írtam (ne gondoljátok, hogy nincs humorérzékem, és amit írok, szubjektív) a sorozat bejött,... Több de a humor a filmben inkább alpári. Hawkeye és Trapper azt hiszik, nekik mindent lehet, úgy beszélnek a nőkkel, mint a ribancokkal, bocs, a felettesekkel, mintha kocsmában lennének, semmi, de semmi tisztelet. Ezek akarnak lenni a pozitív hősök? Hiába orvosok, de katonák is. Tudom, valahol szatíra is akart lenni, de nekem abszolút nem vicces. Négy csillag, de csak a későbbi sorozat miatt, ami vicces is volt és, azért ENNYIRE nem vetették el a sulykot.

Robert Altmantól pont ilyen filmre kell számítani. Nagyon realisztikus, ami egyébként elég ijesztő is tud lenni.

A film és a sorozat is nagy kedvenc nálam, azért ezek a filmesek tudtak valamit. Remek szatirikus sztori, húsba vágó realitás... Többször nézős!

Az egyik legjobb film, amit valaha láttam. Persze kell hozzá a megfelelő hangulat. Nem véletlen az Arany Pálma...

Fantasztikus az alapotlet, szenzacios szineszi jatek, na es a zene!