Halálos harcmező

Nem lenne rossz a film alaphangulatában és látványelemeit tekintve sem, de ott nagyon elrontották, hogy az egyik főszereplő, Leo százados (Anthony Mackie) valójában egy droid. Sokkal érdekesebb és hihetőbb lett volna igazi szereplőkkel megcsinálni az egészet. Viszont az a tény, hogy a főellenség a filmben egy orosz hadúr, aktuálissá teszi a jelenlegi világpolitikai helyzetben. A harci- és csatajelenetek is elég jók látvány szempontjából. Mindent egybevéve azonban nem ér többet három csillagnál. Az IMDb-n is 54%-os (5,4 pont).

A történet egyszerű, könnyen követhető és lelkesítő. Amerika csapatokat küld, hogy fenntartsa a békét. A békét, ami sosem létezett a területen. 2014 óta tart a háború, és egy android magánakciója sem változtat rajta. Megismerjük a nagy vezéreket, aki... Teljes kritika

Bár abból a szempontból, hogy ez egy akciófilm, kevésbé keltette fel az érdeklődésemet a Halálos harcmező. A hangulatvilága és persze az "androidos" alapötlet viszont annál inkább. Oké, a Netflix most már egy ideje eljutott oda, hogy a saját gyártású projektjeiben bőven van anyag, nem igazán lehet különösen panaszkodni a látványára vagy épp bizonyos technikai megoldásokra. Bár én még mindig jobban kedvelem az ő égiszük alatt a drámákat. Azt évek óta szerettem a Netflixnél, hogy mintha sokkal nagyobb hangsúlyt fektetett volna arra, hogy egyszerűen jó írókat foglalkoztasson. Itt mintha e tekintetben elmaradt volna mindez, és ez nagyon hiányzott a Halálos harcmezőnek.

Anthony Mackie jó színész, Damson Idrist nem ismerem, de talán, ha megcserélik a két színész karakterét, jobban járunk, bár a sokak által emlegetett jó forgatókönyv hiánya nagyobb probléma ebben az esetben. Az akciójelenetek minősége rendben volt, a ... Többlátvány is megfelelő. De ez így kevés egy jó filmhez, ami lehetett volna belőle.

Amúgy sem vagyok nagy rajongója a háborús filmeknek, de ez egyenesen pocsék. De annyira, hogy bekerült azon kevés filmek táborába, amit nem tudok vagy nem vagyok hajlandó végignézni. Pedig tényleg nem sok ilyen film van.

Akkor hagytam abba, amikor a fekete kilós nagy ívben eldobta a gépkarabélyát. Nos, én voltam katona, a katonának minden körülmények közt meg kell őriznie a fegyverét.

Izgalmas történettel kecsegtető, látványos előzetes, ami aztán egy kissé ostoba, nagyon egyszerű, és a nézőt teljesen hülyének néző filmet takar. Nem értem, hogy miért van erre szükség.

Olyan, mintha egy kiskamasznak adtak volna egy valag lóvét, hogy forgasson valami látványos filmet, csak azt nem mondták neki, hogy jó, ha annak a filmnek története is van.

Másodjára már tetszett ez a film. Az első nekifutásra félbehagytam, mert olyan tipikus B kategóriás tucatfilmnek tűnt, de aztán egy barátom unszolására újra belefogtam, és sikerült is végignéznem. A főszereplő páros: Anthony Mackie és Damson Idris egészen jól tolják végig az akciókat, és több remek ötlet is felbukkan: mint a droid-katonák és a emberszerű kiborg-százados. De ami miatt katonatiszt barátom ajánlotta a filmet, az csak kb. a közepénél derült ki számomra. A helyszín ugyanis Ukrajna, ahol egy oroszbarát szakadár csoport kezd háborúba az orosz kormány támogatásával. Valahogy ismerős szitu ez, ugye? Nos ez a valósággal teljesen összefüggő alaptörténet kétségkívül érdekessé teszi a filmet. Főleg, hogy belekavarják az ukrajnai nukleáris indítótállásokat is, melyek célpontja Amerika. A három csillag mégis azért indokolt (és nem négy), mert a kivitelezés meglehetősen kezdetleges, és a megoldások elmaradnak az A kategóriás szuper filmektől. Ha lehetne 3,5 csillagot adni (kár, hogy nem lehet), akkor erre annyit adnék.

Nagyon szeretem a sci-fit, és nagyon nem szeretem, amikor ennyire elbánnak vele. Ez a film pont annyira izgalmas, hogy ne und magad halálra, de nem annyira, hogy ne érezd teljesen feleslegesnek, hogy megnézted.

A történet maga jó lett volna, de a kivitelezés eléggé gyengévé tette a filmet.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Az alapötlet jó volt. Ha a valódi háború véget ér, és egy kissé leülepednek a dolgok, a valós eseményeket felhasználva, el lehet gondolkodni egy sokkal ütősebb folytatáson. Akár Frederick Forsyth, Ikon c. könyvének mintájára: "A választásokra készülő Oroszországban csak egyetlen igazán esélyes elnökjelölt van: Igor Komarov, a karizmatikus vezér, aki igazságot ígér a szegény, elnyomott népnek, amely egy nap még vele együtt fölemelkedik, visszaállítja régmúlt dicsőségét, s elsöpri a haza utcáit elárasztó szennyet. Az új Hitler ki nem mondott, embertelen terveiről egy ellopott irat, a Fekete Manifesztum révén a CIA és az angol titkosszolgálat is értesül. Az angol és amerikai kormány parancsa azonban egyértelmű: nem avatkoznak be. A nyugdíjas hírszerzőket nem kötik titkos kormányutasítások. Sir Nigel Irvine, a brit titkosszolgálat volt főnöke jó partnerre talál Jason Monkban, a CIA valamikori legjobb emberében, akinek minden ügynökét eladta Aldrich Ames, a CIA árulója. A másik oldalon a könyörtelen Anatolij Grisin, a KGB volt ezredese áll, aki néhány éve Igor Komarov szolgálatába szegődött. Így indul a "nagy játszma", amelynek számos résztvevője, de csak egyetlen célja van: Oroszország jövője."