Pasolini utolsó filmje.
A film nézése közben sokan rosszul lettek.
A film szerepel az LMBT listán, mely azokat a filmeket tartalmazza, melyekben leszbikus, meleg, biszexuális vagy transznemű szereplők szerepelnek, illetve a film cselekményére hatással van, ha a filmben azonos neműek közötti kapcsolat létesül.
A filmet először 1988. szeptember 24-én vetítették nyilvánosan a magyar közönségnek a Tanács körúti Filmmúzeumban. A fogadtatás miatt a későbbi időpontra meghirdetett nyilvános előadások elmaradtak.
A film ősbemutatójára Pasolini halála (1975. november 22-én) után néhány héttel került sor Párizsban. Sokan állítólag vetítés közben távoztak a teremből.
A Paolo Bonacelli alakította Herceg nem látható a film végén olyan képsorokban, melyekben saját kezűleg kínozná az áldozatokat, pedig a standfotók bizonyítják, hogy vele is készültek ilyen jelenetek.
A film végső változatának elkészítését nagyban nehezítette az a tény, hogy ismeretlen tettesek 1975. augusztus 27-én betörtek a római Technicolor laboratóriumba, és ellopták a filmtekercsek egy részét. Így a rendezőnek a megmaradt, ill. fel nem használt anyagok álltak csak a rendelkezésére. Az a hír járja, hogy Pasolinit az ellopott tekercsek visszaadásának szándékával csalták tőrbe és gyilkolták meg 1975 novemberében.
A hivatásos színészeknek megengedte az improvizációt Pasolini, de azért arra törekedett, hogy úgy forgassák le a filmet, minél kevesebb vágásra legyen később szükség.
Az amatőrökkel csak a felvétel előtti percekben közölték, hogy éppen melyik jelenet kerül sorra, így akarta Pasolini elérni, hogy a reakcióik minél hitelesebbek legyenek.
A stábot Pasolini teljesen elzárta a külvilágtól, még a producer Alberto Grimaldi sem juthatott be a forgatásra. Erre jó oka volt, hiszen a stábot több fenyegetés is érte, és még rendőri védelemre is szükség volt.
Pasolini a filmben a legtöbb szerepre amatőröket szerződtetett, és csak ott szerepeltek hivatásos színészek, ahol szükséges volt a színészi előképzettség. Az áldozatok szerepére is amatőröket választott.
A film több országban még az új évezredben is tiltólistán szerepel, vagy csak cenzúrázott formában hozzáférhető.
A filmet De Sade márki hírhedt regénye alapján készítette el Pier Paolo Pasolini, melyet a filmtörténet egyik legszélsőségesebb alkotásának aposztrofálnak.
A film szerepel Steven Jay által szerkesztett, 1001 film, amit látnod kell, mielőtt meghalsz című filmkritika gyűjteményben.